Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1803.

rövidnek tartotta és szeptemberről beszélt. A nádor különben sem érti, ha a cárnak kellemetlen az ő jelenléte, miért nem intéz hozzá ő maga kérdést elutazásáról. Azt is hangoztatja, hogy az elmúlt évben egy angol herceg volt itt négy hónapig és senki sem ütközött meg rajta, ő pedig a család­hoz tartozik. Ezek az érvelések még inkább meggyőzték Szapáryt „daß man liebt." Àz özvegy cárné nem is sejti, mily féltékenyen figyelik a cár minisz­terei, akik esetleg ezért meghiúsítják a cár utazását, vagy az ő távollétében mindenfélével meggyanúsítják anyját. Az első esetben a cár a kényszernek engedne és utazásuk kellemetlenséggel végződnék, a második az özvegy cárnét hozhatná igen kellemetlen helyzetbe. A cár, mint házigazda, nem vetheti föl elutazásuk kérdését. Az angol herceg, mint valami nagyúr, hotelben lakott, kíséret nélkül volt és fiatal is volt ahhoz, hogy ügyekkel foglalkozzék, míg viszont a nádor már kétszer járt itt megbízatással. Ha neje élne, nem ütköznének meg rajta, de most, amikor Anglia és Francia­ország közt hadüzenet történt és osztrák követ nincs Pétervárott, termé­szetes, hogy a külügyminiszter ügyeket szimatol. Rávette tehát a nádort, beszéljen a cárral ott-tartózkodása tartamáról. Ápr. 20-án tehát a nádor tényleg úgy adta elő a dolgot a cárnak, hogy Péter Pálig akarna maradni, mire az azt válaszolta: »bleiben Sie meinetwegen drei Jahre." A főherceg ezt a választ „für eine freundliche" magyarázta. Este azonban a cár az özvegy cárné báljára későn jött, rosszkedvű volt és keveset beszélt a főher­ceggel ; másnap ebédnél is hideg volt a hangulat, a tárgyalás jelentéktelen dolgokról folyt. Erre Beckers 1 is figyelmeztette a nádort, amire ő az esetet elmondta Lieven grófnőnek, a két nagyhercegnő főudvarmesternőjének, aki azt válaszolta, hogy legfeljebb a miniszterek szuggerálnak gyanút a cárnak, A cár környezetében Beckerst okolják, hogy a dolgot besúgta. 23-án a szemlénél a cár nagyon barátságos volt a nádorral és sokat beszélt vele. Beckerst azonban végigmérte s a szárnysegédek is elnéztek fölötte. 24-én az ebédnél nagy tisztelettel fogadták őket, de a hangulat erőltetett volt. Beszélik, hogy a cár és Konstantin nagyherceg elejtik utazásukat. Azt tartaná tehát helyesnek, ha valami ügy miatt visszahívnák a főherceget, vagy a háború kitörése miatt, vagy esetleg valami megbízást lehetne adni neki Galíciában vagy Bukovinában. (Sammelb. 61.) Ápr. 27-én jelentést küldött HudeKst is : Sándor cár nem kedveskedő modorú „mais il fait comprendre qu'il a une bonne opinion de Monseigneur", ami kótségbeejti ellenfeleiket, akik bizalmatlanságot akarnának kelteni vele szemben. „Monseigneur a dissipé, depuis, qu'il est ici, plusieurs préventions fâcheuses et paroit avoir préparé l'esprit de l'Empereur pour en profiter dans une conjoncture plus favorable : mais sans quelque accident heureux, hors de calculs ordinaires, il ne paroit guèi­e, que pour le moment il pourra bazarder d'aller 'plus loin." Az anyacárné nem akar tudni elutazásáról, „cetté Princesse a un parti, qui malheureusement n'est point celui de son fils ; c'étoit donc une entreprise bien difficile pour Monseigneur, que de marcher entre deux et de combiner deux choses presque incompatibles." A fiatal cárné nagyon udvarias a nádorral, de csak asztalnál találkozik vele. Az Amália nagyhercegnővel való házasság hírei elültek. „Son Altesse Royale paroit avoir appris avec quelque peine que l'affaire du mariage des deux Grand Duchesses, surtout celui de la Grand Duchesse Catherine, destiné au Prince héréditaire Palatin, soit déjà si fort avancée, qu'on ne peut guère espérer d'y apporter un changement. Monseigneur pourroit certainement compter sur toute la tendresse de l'Impératrice mère, mais oseroit-elle sans des raisons majeures heurter les usages de l'église grecque, lesquels s'opposent beaucoup plus fortement, que les nôtres à un semblable mariage ? et tout le monde ne se réuniroit-il pas pour le faire échouer dès qu'on le soupçonneroit ?" Az idegen diplomaták és politikusok persze 1 Beckers József gr., a nádor szárnysegéde.

Next

/
Oldalképek
Tartalom