Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1802.

királynak, hogy mindent hajlandó megadni Magyarország jólétének emelésére, ami többi országainak érdekeivel is megegyezik. (Privatbibl. fasc. 42. p.) A részletes tárgyalások az országgyűlésen csak az új királyi leirat megérkezésével máj. 29-én indultak meg. A kerületi ülések vitáiban kitűnt, hogy az újításoknak sok ellensége van. A követendő alapelveket a jún. 3-iki teljes ülés rakta le (Diarium 63—72. 1.) a sereg kiegészítését három évre a következő országgyűlésig ajánlván meg. Károly főherceg már másnap előterjesztést tett a királynak e kérdésben. (Privatbibl. fasc. 42. p. jún. 4.) A fogalmak összezavarását látta abban, hogy a rendek az újonclétszámot csak a következő országgyűlésig szavazták meg. Elismerte, hogy a kiegészítést a rendek hozzájárulásával kell szabályozni, de ki következtethetné ebből azt, hogy a rendek a királlyal egyetértve ne állapodhatnának meg állandó normában ? A kontribució is állandóan van megállapítva s az országgyűlés elhatározása csak a változtatásokhoz szükséges. Ugyanúgy lehetne intézkedni a kiegészítés körül is a rendi jogok megsértése nélkül. Feltűnőnek tartja a hangot, amelyet a rendek megütnek, hogy ámbár elismerik, hogy az állandó kiegészítés az ő föladatuk, azt mégis csak a következő országgyűlésig szavazzák meg. Ezzel tulajdonkép nincs gondoskodva róla. Pedig a magyar katonaság száma 70.000, nincs is arányban a lakossággal: 7 millió. Poroszország II. Frigyes alatt mégegyszerannyit adott, ha a sereg harmadát idegennek tekintjük is. A kapitulációs rendszer mellett pedig a sereg állandó kiegészítési mód nélkül nem lehet meg, mert ha a rendek a következő országgyűlésen nem gondoskodnak a kiegészítésről, vagy a kapitulációt kell megszegni és a legénységet visszatartani, vagy a sereget kell föloszlatni. Nem volna kifogás a határozat ellen, ha a kiegészítést illető határozatot nem lehetne megváltoztatni a király beleegyezése nélkül. A jövő országgyűlés hangulatáról azonban nem szavatolhatnak. Gondoskodjék tehát a nádor, hogy végső szövegezésében megfelelő legyen a határozat. Kifogásolja a háború esetére hozott határozatot is, hogy akkor országgyűlés hívandó egybe. Elismeri, hogy a magyarok hazafiságuknak szép példáit adták, de az eredmények nem feleltek meg a hozott áldozatoknak. Az ellenség gyakran olyan előnyöket szerzett, még mielőtt a rendek határozhattak, amelyeket már nem lehetett tőlük elragadni. A háború magát a monarchia szívét fenyegeti, egy Tirolban vagy a Tagliamentonál aratott diadal után nincs, ami az ellenséget föl tartóztathassa. Bécset elfoglalhatja, Pozsonyban az országgyűlést szétkergetheti a határozathozatal előtt s néhány hét múlva Magyarország szívében dühönghet. A modern taktika ismerője tudja, hogy a háború csak úgy viselhető sikerrel, ha elejétől fogva túlsúllyal lépnek föl. A háborús intézkedésekről tehát előre gondoskodni kell. Legalább 20.000 ember pótlása szükséges még mielőtt a rendek további intézkedéseket tehetnének. Rendes létszámnak tulajdonképen a hadilétszámot kell tekinteni, veszedelem esetén pedig a sereg rendkívüli szaporítására van szükség. A nádorhoz intézett jún. 5-iki legfelsőbb kézirat kiadására tehát az okot a jún. 3-iki határozatok és Károly főherceg előterjesztése adták. A leirat fogalmazványa is máj. 31-iki dátummal Károly főherceg kezeírása. (Privatbibl. fasc. 42. sub p.) Lieber Herr Bruder

! Bei den darmaligen Landtagsverhandlungen über den wichtigen Gegenstand der beständigen Kompletirung der hungarischen Regimenter finde Ich Mich bewogen Euerer Liebden nachstehende Gesichtspunkte zur Leitung dieser Angelegenheit an die Hand zu geben und die verschiedenen Fälle abzusondern, welche allenfalls eintreten könnten. I. Als wesentliche Vorbereitung und durchaus notwendiges