Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. (Budapest, 1925)

1801.

1. Kifejtette, hogy a pesti egyetem magisztrátusa is elismeri, hogy a hallgatók erkölcse annyira hanyatlott, hogy az a közvélemény bírálatát is kihívta. A kancellária ezért sürgette az általánosan ismert baj orvoslását, annál is inkább, mert a pesti példa más intézetekre is rossz hatással van. 2. Előterjesztette a gimnáziumnak és a filozófiai fakultásnak a regnikoláris deputáció által kidolgozott új tantervét. 3. A rendszert illetőleg rámutatott a tanulmányi tanács azon megállapítására, hogy a baj oka főként a megfelelő tanerők hiánya. A piaristák is klerikusokat alkalmaznak iskoláikban. A helytartótanács épen ezért a tanulmányi alapból segélyezni akarta volna őket, hogy kellőkép terjeszkedhessenek, amiért is a kancellária kimutatást kér vagyonukról. — Az egyetemet illetőleg előterjeszti azt a kívánságot, hogy a rektor helyébe elnököt kell tenni, amihez a kancellária azt fűzi hozzá, ha ezt még nem lehetne megvalósítani, úgy rendeljenek el az egyetemen vizitációt s ezzel bízzák meg Lakics Györgyöt, az egyházjog tanárát. — A gimnáziumok rendtartása és felügyelete kapcsán pedig fölveti a gondolatot, hogy főigazgatókká és igazgatókká csak irodalmi érdemeket szerzett férfiak legyenek kinevezhetők. 4. A tanulmányi eredmény hanyatlásának okát a tanulmányi tanács abban kereste, hogy a filozófiai tanulmányokra oda nem való elemek mennek. Ezért azt óhajtotta, hogy 1. állítsák föl az iskolákat megfelelő helyen, és 2. „[sei] die Fortsetzung der höheren Studien nicht allen gestattet, sondern zwischen Adelichen, Bürgern und Gemeinen ein Unterschied in Gemäßheit einer allerhöchsten Entschließung vom Jahre 1784 gemacht werden solle, nach welcher Jünglinge vom Bauernstande unter der ersten Klasse,

1 vom Bürgerstande unter der zweiten Klasse in die lateinischen Schulen zur weiteren Fortsetzung nicht gelassen werden, Adeliche aber, die in die 3te Klasse zurückgesetzt werden, den letzten Jahreskurs wiederholen müssen." E korlátozási tervet illetőleg természetesen nagyon eltérők voltak a vélemények. A helytartótanács határozottan föllépett a tanulmányi szabadság védelmére. Klobusiczky helytartótanácsos azonban az 1738-iki és 1770-iki intézkedések szerint a tanulók számának korlátozása mellett foglalt állást, rámutatva arra, hogy a magyarországi tanulók száma kb. 40.000, úgyhogy harmadrészük sem talál elhelyezést. A kancellária az 1784-iki korlátozást pártolta; Almássy Pál belytartótanácsos és Somlyai János a kancellária 'előadó tanácsosa hatósági igazolást kívántak a tanulóktól, hogy nem lesznek az adóalap, terhére. 5. Úgy a helytartótanács, mint a kancellária helyeslőleg terjesztette elő a tanulmányi tanácsnak azt az indítványát, hogy azok a konviktorok és stipendisták", akik nem kapnak egyest, további vizsgálatra ne bocsáttassanak. 6. Megújították az egyetem Esztergomba vagy Nagyszombatba való áthelyezésének kérdését. A helytartótanács hivatkozott e tárgyban 1794-ben és 1795-ben tett fölterjesztéseire. Új tanácsosai azonban kijelentették, hogy e fölterjesztésben nincs részük, Podmaniczky, hogy akkor beadott különvéleményét fenntartja. 7. A tanulmányi tanács el akarta tiltani a színházak, tánctermek és kocsmák látogatását, úgy hogy a tanulók pénzbüntetés terhe alatt még szüleikkel sem mehettek volna oda. A helytartótanács e részben a regnikoláris deputáció fegyelmi szabályzatait szerette volna minden intézetre nézve életbe léptetni; a színházak ós tánctermek látogatását az utolsó évfolyamban a jogászoknak és az orvosoknak megengedte volna, de a kancellária ellenezte ezt a kivételt, amely visszaélésekre adhatna alkalmat. 8. Követelték, hogy a' tanulók elszállásolása az igazgatóság jóváhagyásával történjék s a lakását a tanuló ok nélkül ne változtathassa. 9. A fegyelem betartására a szülőket is fel akarták hívni. A kancellária egyenesen rossz példaadással vádolta meg a közönséget és a szülőket és fiskális akciót javasolt azok ellen, akik kötelességüket elmulasztják. 1 Az erste Klasse a jeles, a zweite a jó eredményt jelenti.