Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1809. évi hadjárat

jaihoz intézett. Ezzel a prímás nem értett egyet és március 12-én fölkereste ebben az ügyben a nádort, Hosszú megbeszélés után megegyeztek, hogy hogyan fognak egyöntetűen eljárni. Csak két ponton nem tudtak egyezségre jutni, amit a nádor magánlevélben őszintén föl is tárt a király előtt. A prímás a megajánlott pénzadományokra föloszfcási kulcsot akart megállapíttatni a megyékkel. Ezt a nádor nem tartotta, megengedhetőnek, mert szabad elhatározásukban az embereket korlátozni nem akarta. Kulcs szerinti kivetés az országgyűlés hatáskörébe tartozott, az alkotmány ezt a jogot még a királynak sem adta meg, a nádor álláspontja tehát az volt, hogy azt a megye sem gyakorolhatja. Ezzel szemben a prímás arra az álláspontra helyezkedett, hogy szótöbbséggel mondatta ki a határozatot, amivel a nádor azt szegezte szembe, hogy a közgyűlésen csak a nemesség kis része vesz részt, ós hogy amit alkotmányosabb úton el lehet érni, azt nem kell kevésbbé alkotmányos módon erőltetni. A másik ellentét a nádor azon rendelkezése körül alakult, hogy a nádor Bars megye 40 lovas fölkelőjét ahhoz a 300 lovashoz csatolta, akiket törvényes előíráson fölül állítottak. A prímás ezt az egyesítést ellenezte s ha a számon fölül állítottak kivonulnak az országból, a barsi személyes fölkelőket a határon belül kívánta fölhasználni. Ezzel szemben a nádor a királynak arra az utasítására hivatkozott, hogy a szóbanforgó 300 lovast mindig az inszurrekcióval kell fölhasználni, és minthogy ezek így az inszurrekcióhoz tartoznak, kitartott az egyesítés mellett. A császárhoz írt levelében erősen hangsúlyozta „bitté aber nicht zu glauben, dass wir uns veruneinigt", de kijelentette, hogy jobb meggyőződését nem áldozhatja föl, mert mellette szól a törvény ós a király utasítása.

30 Az ellentétről azonban mások is tudomást szereztek és az egyik titkos jelentő kérve kérte Ferencet, ne engedje azt elhatalmasodni.

37 Már előbb a nádor azt is kérte az uralkodótól, hogy sürgesse a prímást, hogy saját megyéinek beutazását április 10-ig — és ne mint tervezte, május elejére — fejezze be, mert különben a fölkelés fölállításával elkés38 Iratok, III. 418-421. 1. 37 Szvetics Jakab. K. Fr. A. fasc. 184.; Iratok, III. 421. 1.