Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1807. évi országgyűlés

királyt, ne engedje magát békés szándékaitól eltéríteni. 2. Az államhitel megingását a töméntelen papírpénz és a rossz váltó­pénz rovására írták s ezért a pillanatnyi, csak a tünetek orvos­lására törekvő ideiglenes eszközök alkalmazása helyett oly rend­szabályokat kívántak, amelyek gyökerében orvosolnák a bajt. Magyarországon azzal akarták enyhíteni a pénzszűkét, hogy a magyar korona jogán visszaszerzett Galícia ós Lodoméria felé a vám éppúgy megszűnjék, amint ahogy az Erdély felé is megszűnt; az örökös tartományok felé pedig, ha nem lehetne is egészen eltörülni a vámot, legalább is az 1625 előtti tel­jes viszonosság visszaállítását követelték, hogy a különböző el­bánás az ország erőinek kifejlődését ne akadályozza. 3. A bánya­ügyben fölpanaszolták, hogy még a magántermelők is az ércpénz szaporítása érdekében minden kibányászott ércet a régi áron és papírpénzfizetés ellenében a kincstárnak tartoznak átadni, ami üzemeik elsorvadására vezet. Kérték tehát, hagyják meg a bányaművelőknek a szokásos részt a kibányászott ércből, hogy ezt üzemük felvirágoztatására fordíthassák. 4. Kérték, helyezze vissza a király a magyar bányákat a magyar kamara alá, érvé­nyesítse az arany és az ezüst kivitelének tilalmát és a pénz­verésre vonatkozó régi törvényeket, és hogy szüntesse meg a korábbi értékének hatszorosára emelt silány ércpénzt. A réz­infláció mellett a papírpénz ellen is szót emeltek, annak csök­kentését, illetve bevonását kérték, amihez készek voltak segít­séget is adni, ha azok a törvények, amelyek arra vonatkoz­nak, hogy az ország hozzájárulása nélkül nem fognak háborút indítani, megtartatnának. 5. Készeknek nyilatkoztak arra, hogy az inszurrekció szabályozásáról ós a nemzeti katonai nevelésről gondoskodjanak. 6. Csak a hadkiegészítés 1802-ben elfogadott rendjét nem voltak hajlandók tovább fenntartani, de erre nézve is kijelentették, hogy a kiegészítésnek valamely más módjáról fog­nak tanácskozni. A kapitulációt határozottan a lakosság erejé­vel, a törvényes renddel és a nép jellemével összeegyeztethetet­lennek mondották. 7. A kontribúció kérdésének rendezése előtt viszont tárgyalás alá akarták venni a katonai reguláméntáris ellátás kérdését és a só árának országgyűlésen kívül történt emelését, amely a szegénységet ós az állattenyésztés érdekeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom