Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

A bizalmatlanság újabb fölszítása

hogy ezek közt a körülmények között is tanácsosnak és célravezetőnek tartják-e halasztó indítványuk fönntartását? Hivatalosan a nádor is akkor értesült először erről az ügyről. Az uralkodó ugyan három hónappal korábban célzásokat tett reá, de érdemlegesen nem hozta szóba. Most azonban kifejtette, hogy már egy idő óta különösen Magyarországon idegen emisszáriusokra bukkant, akik keserű kritikával, hamis remények keltésével és más ármányokkal a hangulatot a kormány ellen felszítják és az egységet aláássák. Elmondta azt is, hogy e machinációk megfigyelése meggyőzte őt, hogy azok nem voltak eredménytelenek, és hogy olyan egyének is befonatták magukat ezekbe a mesterséges szövevényekbe, akiktől azt sohasem várta volna. Azt ugyan nem tudták megállapítani, hogy mennyire haladtak előre ezek az ármányok, de abból, amit tényleg megállapítottak, azt lehet következtetni, hogy jelentékeny számú emisszárius működik, s mentől inkább kitolják az országgyűlés időpontját, annál inkább fognak érvényesülni a káros idegen hatások.

101 A nádor nem tett eleget a király kívánságának. Már csak azért sem, mert félt, hogy az ügyet nem lehet titokban tartani. Félt azonban attól is, hogy a legfelsőbb kézirat tartalma bizalmatlanságot fog kelteni a rendekben. Félt, hogy azok, akiknek szólni fog az ügyről, látva, hogy az puszta sejtéseken és vádakon alapszik, de hogy semmi irányban nem jutottak biztos eredményekre, a legnehezebb körülmények közt is tanúsított hűségükre fognak hivatkozni és kérni fogják a gyanúsítottak megnevezését s a vádakat, amelyeket velük szemben emeltek. Abból, hogy a király három hónap előtti célozgatásai óta semmit sem szólt, azt következtette, hogy az udvarnak közelebbi adatai nincsenek is. Ilyen körülmények közt pedig ilyen kéréssel szemben a király 'kénytelen lett volna a vádat vagy visszavonni, vagy részletezni, ami mindenképen csak tekintélyének rovására ment volna. Ezért csak az új országbírónak, Ürményi Józsefnek és Brunszvik József gróf perszonálisnak tett róla említést. Ők is helyeselték a nádor eljárását és ismerni óhajtották volna az adatokat, hogy alapos ítéletet mondhassanak. Különben pedig