Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1811-12. évi országgyűlés

érdeme lehetett, ami mellett szól az is, hogy Wallis utóbb is szemére vetette a császárnak, hogy ő nem volt ilyen leirat mellett.

53 A feltűnő a leiratban különösen az alkotmányos eljárásra nyújtott határozott biztosítás: „Aminthogy ő legszentebb Felsége uralkodásának egész tartama alatt sohasem gondolt és szándékozott az alapvető törvényeket ós az ősi alkotmányt valamiképen csorbítani, úgy ő is kívánja annak sértetlen megőrzését." Egyebekben pedig a leirat hivatkozott arra, hogy a királynak az a biztosítása, mely szerint a váltócédulák mennyiségét szaporítani nem fogja, teljes megnyugvást adhat. Ezen az alapon föl is szólította a rendeket — minthogy a financiális reform meghiúsítása a monarchiát ós Magyarországot is végveszéllyel fenyegetné —, hogy az új rendszert teljes erejükkel támogassák.

54 A leirat már nem keltett lelkesedóst a rendekben. Felolvasása után az ülést mindjárt berekesztették ós Vay bizalmasaival tanácskozásra vonult vissza. Ügy látszik, nem tudtak dönteni a további eljárásról, de a szélsőségesek gyanúsításai miatt kénytelenek voltak belemenni tágabb konferenciák tartásába. Akkor már ők is a bécsi hírek hatása alatt a külpolitika kedvező hatásában reménykedtek és hajlandók voltak a húrt tovább feszíteni. Vay azt a jelszót adta ki, hogy a rendi ingerencia biztosítása érdekében szóvá kell tenni a pénzkibocsátás jogát.

55 Ez a kérdés sem volt már új. Róla olyan jelentések érkeztek Bécsbe, amelyek azt állították, hogy a rendek egy része a közös pénzügyigazgatást tartotta annak az egyetlen kapocsnak, amely szorosabban összefűzi Magyarországot Ausztriával, s abban bizakodott, hogyha ezt sikerül megbontani ok, akkor a nemesség elérte célját: Magyarország elkülönült.

50 Ha azonban ez a gondolat korábban 53 Szept, 20. „Dieser Rapport beschäftiget sich vorzüglich mit dem kDetkrete auf die erste Vorstellung, welches als zu schwach im Ausdruck und zu nachsichtsvoll in der Sache selbst getadelt wird. Eure Majestät geruhen au wissen, dass diese stets meine Meinung war und dasa ich vorhinein sagte, diese Nachgiebigkeit werde die Oppositionsparthei nur kühner machen und neue Vorstellungen veranlassen." Kab. A. 1186/1811. 54 Acta 1811., 28—30. 1. 55 Wertheimer: Az 1811112. országgyűlés, 75—76. 1. 59 Leura 14. jelentésében: „Die geménschaftliche Finanz-Verwaltung der ganzen Monarchie und die gemeinschaftliche Theilnahme an den Staatsschulden