Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1811-12. évi országgyűlés

rneg, hogy a király ugyan a módra vonatkozólag, hogyan akar­ják ezt megadni, szabad kezet ad a rendeknek, de letárgyalására hathetes záros határidőt tűzött ki, valamint az a kioktatás is, amellyel az államháztartás évi szükségletére kívánt 12 millió­nál a kamaraelnök megmagyarázta, hogy miért kell ezt a misera plebs contribuens bevonása nélkül megoldani. Ezt csak az a későbbi fordulat enyhíthette, hogy a prepozíciókat kezdetben nem kell mindjárt részleteikben ismertetni, hanem a kívánságo­kat csak általánosságban fölvetni. 20 A nádor Wallis követeléseivel szemben szintén írásban fej­tette ki megjegyzéseit s azokat az augusztus 14-i konferencia után át is adta Ferencnek. Ebben is azt mondta el, amit már előző írásaiban is kifejtett, A papírpénz lehető gyors átváltását tartotta volna szükségesnek jó vert pénzre, és újra hangoztatta, hogy a devalváció által is felfokozott bizalmatlanságot osak úgy lehet megszüntetni, ha az állam visszavonul a pénzkibocsá­tástól és egyedül a legfőbb felügyeleti jogot tartja fenn magá­nak, a papírpénzt ós készítését pedig a rendekre bízza. A nagy deficitet ós az államháztartás 1 szükségleteit a közölt méretek­ben egyedül adóval kiegyensúlyozni nem tartotta lehetségesnek. Ezek csak drágítólag hatnak vissza 'ós elvonják az új jövedel­mek nagy részét is. De a forgalomban lévő kis pénzmennyiség mellett a kellő összegek sem állnak rendelkezésre, hacsak az adózó nem áldozza föl gyűjtött tartalékait. Nem hitte, hogy a rendek a papírpénz tekintélyes részét átvegyék, mert félnek minden garanciavállalástól, hosszabb időre való lekötöttségtől, mert nincs törvény, mely őket erre kötelezné, s mert általában ellenségei a papírpénznek. Az utasítások ugyan meghagyták a követeknek, hogy a váltócédulák fedezetéről gondoskodjanak, de ezt is csak úgy gondolják, hogy a kívánt évi összeget a követ­kező országgyűlésig adják meg. Újra hangsúlyozta azt is, hogy a kivetési arányt méltánytalannak tartja, hogy nem lehet szó a váltócódulák harmadánál (71 millió) nagyobb kontingensről. Ezzel kapcsolatban kijelentette azt is, hogy a tárgyalás idejé­nek korlátozása szokatlan intézkedés. Nem ajánlotta a nemes­ség adómentességének megbolygatását sem. Számítása szerint 20 Kab. A. 1146/1811., Iratok, IV. 115. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom