Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1811-12. évi országgyűlés
Első propozícióul a váltócódulák ügyét kívánta megjelölni, évi egy ( milliót konvenciós pénzben, két milliót váltócédulában. „Ugyanakkor kellene kifejezni a legfelsőbb kívánságot, hogy Magyarország a váltócédulák megalapozására 100 milliónyi hitelt nyújtson." A második volna az évi kontribúció és azon fölül 10 millió adó megajánlása az államháztartás folyó kiadásaira. A harmadik a tartalókpónztár ellátásáról, a negyedik az újoncozásról, az ötödik a várépítésről, a hatodik a honvédelem szervezéséről ós végre a legfontosabb, hetedik: „hogy az országgyűlésen egybegyűlt rendek kebelükből bizottságot válasszanak, amely őket a legközelebbi országgyűlésig helyettesítse, s amelylyel a király tanácskozhassók ós ennek alapján a szükséges elhatározásokat meghozhassa." Hogy a 100 milliónyi hitelen fölül, amelyet először csak bátortalanul pendített meg, mennyire ezt az utolsót tartotta legfontosabbnak, bizonyítja, amit hozzáfűzött: „Ez a pont rendkívüli fontosságú. Nem lehet tárgya az országgyűlés mlegnyitásakor beterjesztendő propozícióknak, de jól elő kell készíteni és az országgyűlés vége felé propozícióként előhozni ós szilárd elhatározással keresztülvinni, mert nélküle az állam a legfeszélyezettebb (misslichsten) helyzetben volna." Végül még — mintha a nádor figyelmeztetései ellen harcolna — kikelt az ellen a tétel ellen, hogy nem kell túlságosan sokat kívánni, mert azzal semmit sem érnek el. 19 A június 29-én, majd július 11-én összegyűlt konferencia azonban, amelyen Zichy, Metternich, Erdődy kancellár, Wallis és Baldacci vettek részt, nem nagy lelkesedéssel fogadta Wallis hét pontját, Az első pontnál Zichy szólalt föl ós helytelenítette azt a beállítást, hogy Magyarország a monarchia terheinek felét viselje, amikor népesség, műveltség és gyárak tekintetében mögöttük messze elmarad. A 100 millió helyett legföljebb 86-nak az országra kivetését tartotta méltányosnak. Wallis ugyan fölsorakoztatta a maga érveit, de végeredményben belenyugodott a" 86 millió követelésébe. Ugyancsak Zichy indítványára elhatározták azt is, hogyha a váltócéo'ulák az ércpénzzel szemben elérik a pari vonalat, az évi amortizálás átmenetileg szüneteljen, mégis úgy, hogy Magyarország továbbra is állja a 86 mil19 Kab. A. 1101/1811., Iratok, IV. 115. sz.
