Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1811-12. évi országgyűlés

A fennálló törvények megsértése nélkül tehát a rendek szólás­szabadságukban a szóbanforgó tárgyra nézve semmiképen sem korlátozhatók. Különösen nem tanácsos ez az adott esetben, amikor a f. óv február 20-án végrehajtásra minden megyébe leküldött királyi leiratban határozottan ki volt mondva, hogy a rendeknek megmarad a joguk megjegyzéseiket mindazokról a tárgyakról, amelyek az ország alkotmányát érintik, még ha az új pénzügyi tervvel kapcsolatban is, az országgyűlésen elő­adni. A rendek szólásszabadságát előre is korlátozó rendszabály tehát az említett leirattal is közvetlen ellenmondásban volna. Végre — úgy hiszem — Felséged tekintélyének, a kormányzat méltóságának sem válnék javára, hogy ilyen előre nyilvánított határozott nyilatkozattal nyilvánítsa ki, mintha Felséged ilyen fejtegetésektől aggódnék. Egy olyan nyilvánvalóan a felség­jogokon alapuló ügyben, az elfogadott pénzügyi rendszer jóté­kony céljánál fogva, könnyű lesz a rendek kifogásaival és sérel­meivel szemben érvelni, azokat eloszlatni. Az ügy magyarázata az elrendelt intézkedések hasznát ós szükségét bizonyítja és a nagyobb nyilvánosság is alkalmas arra, hogy az új rendszer hitelét erősítse és öregbítse. Az ilyen fejtegetésektől annál kevésbbé kell tartani, mert minden, amit mondani lehet, úgyis benne van a megyék fölterjesztéseiben, vagy a monarchia minden országban nyilvánosan ós magántársaságokban szóbeszéd tárgya, megismétlésük tehát annál kevésbbé lehet hátrányos az állam­hitelre, mert az államnak jó alkalma nyílik, hogy szándékait és alapelveit törvényes úton nyilvánosságra hozza, a szóbeszédek­kel szembeszálljon ós ily módon a hitelt emelje. Csak a gyenge, vagy az ügyében, az elfogadott rendszer helyességében nem biz­tos kormányzat félhet ilyen időben, amikor minden azon fordul meg, hogy a közvéleményt megnyerje, a nyilvánosságtól és adhat hangot már előre ennek az aggályának." A nádor a királyi propozíoiókat tartotta alkalmasaknak arra, hogy az uralkodó a szólásszabadság korlátozásának látszata nélkül a pénzügyi intézkedések tárgyalására nézve kívánságait nyilvánítsa. Minden másirányú intézkedésben csak veszedelmes eszközt látott arra, hogy az országgyűlési tárgyalásokat rossz útra tereljék. Rá­mutatott arra a visszásságra is, hogy a király meghívja a ren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom