Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1811-12. évi országgyűlés

A NÁDOR MÁJ. 24-1 FÖLTERJESZTÉSE AZ ORSZÁGGYŰLÉSRŐL. 389 tehát a belügyek terén is bizonyos kérdéseket tárgyalni kell. Azt is megemlítette, hogy a vám- ós harmincadrendszer megváltoztatásával a szabad kereskedelem kérdését is fel fogják vetni, amely a rendeknek a pénzügy szanálására az eszközöket tulajdonképen megadhatja.

5 Hogy az országgyűlés összehívása szükséges, azt Wallis is elismerte, amikor a nádor fölterjesztéséről véleményt mondott, de ezt csak a pénzügyi művelet szempontjából állította. Figyelmeztette azonban Ferencet, hogy minden alatta tartott országgyűlés a királyi felségjogokra káros hatással volt, hogy most is viharos diétára kell számítani ós azért csak arra az esetre volt az országgyűlés mellett, „ha Felséged szilárdan el van határozva, hogy legfelsőbb jogainak semminő megszorítását nem tűri, hogy Magyarországot a többi tartományokéval egyenlő kötelességekre szorítja, ós az esetben, ha az országgyűlés minden előterjesztéssel szemben süket, és az ország javával széniben vak maradna, ezzel nem törődve,,az öisszmonarchia (Gesamtmonarchie) javát minden rendelkezésére álló eszközzel kész keresztülvinni". Kívánta tehát a meghívólevelekben annak kikötését, hogy a devalváció és a 6 krajcárosok bevonásának tényével az országgyűlés nem foglalfcozhatik, és hogy a belső reformok csak akkor tűzhetők ki tárgyalásra, ha a rendek a papírpénz fedezéséről ós az állami szükségletről kellőképen gondoskodtak, valamiint a magánjogi kötelezettségeket szabályozták. Ferenc császár tehát június 13-án ilyen értelemben adta ki legfelsőbb elhatározását, utasítva Erdődy kancellárt, a királyi meghívólevelek elkészítésére.

6 Június 15-én kapta meg a nádor a meghívólevelek fogalmazványát ós másnap terjesztette föl megjegyzéseit. Stiláris megjegyzése kevés volt, annál határozottabban kikelt azonban a király parancsa szerint a meghívólevélbe foglalt korlátozások ellen s az általa aláhúzott rósz kihagyását kérte, mert az a kitétel, amely a megyéktől részüket a törvényhozásban elvitatja, sérti az alkotmányos alapelvet. Az alkotmánnyal, az ország javával, az udvar érdekeivel ós a király tekintélyével nem tartotta összeegyeztethetőnek, hogy a király a meghívólevélben 5 Iratok, IV. 106. sz. 6 Kab. A. 1089/1811., Iratok, IV. 106. sz.