Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1811-12. évi országgyűlés

tene, ha Magyarországon a bankók névértékében lehetne kötele­zettségeket teljesíteni, amikor Ausztriában csak ötödértékükben fogadhatók el, de rámutatott orra is, hogy Magyarországon is mennyi elégületlenség származnék az ilyen elintézésből, amely sokakat károsítana, amely tehát utóbb az országgyűlésen is he­ves viharokra adhatna alkalmat. Bármily nagy veszedelmet látott is tehát Wallis a provizórium hiányában, mégis úgy foglalt ál­lást, hogy inkább ne legyen provizórium, semhogy a kúria javas­latait elfogadják. Ferenc személyes uralmának hibája volt, hogy a kamaraelnök ilyen határozatlan javaslatokkal lépett a császár elé, és hogy a császár azt egy szó változtatás nélkül elfogadta. 1 Minthogy azonban Wallis meg volt győződve a provizórium szükségéről, április 19-én abból az alkalomból, hogy a nádor a magyar kancelláriának ebben a kérdésben tett fölterjesztését, amelyet hozzá véleményezésre leküldöttek, visszaszármaztatta, a tulajdonkópeni elintézett iratot újra referálta a császárnak. Újból feltette a kérdést Ferencnek: akar-e provizóriumot kibo­csátani, vagy nem? egyben a magyar skála kidolgozására Mikos kancelláriai tanácsost, aki mindig legkészségesebb kiszolgálója volt a hasonló kívánságoknak, hozta javaslatba. 2 Mikos javasla­tát már május 10-én elő is terjesztette, 3 sőt be sem várva a legfelsőbb elhatározást, Hager báró egy titkos jelentése kapcsán ismét figyelmeztette az uralkodót, hogy a provizórium még az országgyűlés össszehívása esetén is szükséges. 4 Ez azonban már eredménytelen maradt, mert közben Ferenc a 10-i fölterjesztést azzal intézte el, hogy már intézkedett az országgyűlés össze­hívásáról s így a provizórium már tárgytalan. Május 24-én a nádor a király fölszólítására már javasla­tokat tett a rendek összehívására. Bevallotta, hogy az ország­ban a pénzügyi operáció körül az eszmék még korántsem tisztá­zódtak, de azokból a fölterjesztésekből, amelyek a megyéktől ér­keztek, megismerhető a kialakult közvélemény, megítélhető a rendi álláspont. Fölsorolta mindazokat az érveket, amelyek az 1 Kab. A 967/1811., Iratok, IV. 98. sz. 2 Kab. A. 1000/1811., Iratok, IV. 98. sz. 3 Kab. A. 1060/1811., Iratok, IV. 98. sz. 4 Kab. A. 1761/1811., Iratok, IV. 98. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom