Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Alkotmányreform és pénzügyi válság
a megjegyzést fűz Le, hogy Becsben nagyon örülnek ennek a csa ládi kapcsolatnak és majdnem minden gondolkozó ember úgy véli, hogy ezzel elérkezett a legjobb pillanat Magyarország megreformálására az egész monarchia érdekében. Két héttel utóbb már Pestről érkezett hangulatjelentés Schedius Lajos egyetemi tanár részéről. Ö is a szenzációs újság fölötti örömről írt, de a rendőrminisztérium szerint azoknak véleménye, akiknek érdeke a magyar alkotmány fönntartása volt, megoszlott. Ezek félnek, hogy az új politikai kapcsolattal az államvezetés nagyobb erőre tesz szert, amelyet fölhasználhat az alkotmány megváltoztatására. Baldacci mindkét jelentést ugyanazon napon, március 10-én terjesztette a császár elé.Az elsőhöz megjegyezte, hogy ő is több oldalról hallotta azt a véleményt, magyarok részéről is, és intett, hogy a döntő elhatározás előtt semmiféle nyilatkozatot sem szabad tenni, vagy esetleg híreket forgalomba hozni. A másodikkal kapcsolatban már részletes tanácsokat is adott, hogy minden a jó előkészítéstől függ, akire tehát az uralkodó ezt a föladatot bízza, az fordítsa egész idejét erre a kérdésre. Kellő titoktartással — meggyőződése szerint — minden, e terv meghiúsítására alakuló koniplottot hatástalanná lehet tenni. Különben sürgette az előkészítést, mert valami váratlan fordulat hirtelen olyan helyzetet teremthet, amely a keresztülvitelre alkalmas. 27 Bécsben különösen fölburjánzotitak a kalandos remények. Arról beszéltek, hogy a. trónörökös angol hercegnőt fog elvenni, a nádor a montebellói hercegnőt, hogy Ausztria Anglia és Franciaország közt békét közvetít, 28 hogy Schönbrunnban az egész monarchia részére birodalmi gyűlést hirdetnek és a magyar alkotmányt eltörlik. 20 Június közepén már azt is rebesgették, hogy katonaságot visznek Magyarországra az alkotmány megdöntésének biztosítására. 30 Április végén egy hangulatjelentés kapcsán Hager báró is megengedte magának, hogy tanácsokat adjon a császárnak. Figyelmeztél te, hogy az esetre, ha a főnemesség országgyűlésen kívül hajlandó volna az uralkodó akaratához simulni, ezt csak időlegas mesterfogásnak lehetne tekinteni, mert abban 27 Kab. A. 1810: 1058. és 2921. 28 Kab. A. 2923/1810. 29 Kab. a. 2927/1810. 30 Kab. A. 2932/1810.
