Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Alkotmányreform és pénzügyi válság

ós az .udvart is. Említve tehát az előnyöket, amelyekkel az ilyen rendszer jár, hivatkozott a római birodalomra, Franciaországra, Oroszországra, Magyarországon Nagy Lajosra és Mátyásra és végre Napóleonra. Hangoztatta, hogy Ausztriának hatalmát is mennyire emelné, ha közszellemet lehetne teremteni, ha a tartományi előjogok megszüntetésével a kereskedelem és ipar akadályait el lehetne hárítani s a közterheket az összes országokban ugyanazon elvek szerint rendezni. De mindjárt rátért arra is, hogy ilyen egységesítés jórészt csak ott volt végrehajtható, ahol hódítás, forradalom vagy államesíny adta hozzá az alapot. Ausztriában azonban nem ez az eset; a tartományok nagy része szerződések vagy örökségek útján került a dinasztia alá, ós azokban is meghagyták a régi jogokat, amelyek háborúval kerültek a birodalomhoz. „Es sei mithin schwer, wo nicht untunlich, in diesem Staate eine vollkommene Gleichheit einzuführen", így szól a végső következtetés, amelyet kiegészít azzal a tanulsággal, amely II. József kísérletének meghiúsulásából vonható le. Rámutat azonban arra is, hogy Ausztria szétzüllőben és hanyatlóban van, s ha ezen nem segítenének idejében, könnyen lehet a következménye forradalom és azután a monarchia fölosztása, vagy kedvező esetben átalakítása. A háború okozta bajok, az államhitel további leromlása, a jövedelmek megcsappanása, a belső igazgatás és az erkölcs lezüllése, a polgárság életviszonyainak megváltozása következtében ezt a veszedelmet komolynak tartotta, de ugyanebből az okból úgy ítélte meg a helyzetet, hogy az a lakosságot hajlamossá teszi változtatásokra és hogy ezért nem fog visszariadni a nélkülözésektől és áldozatoktól sem, hogy nyugalmát, boldogulását ós jólétét ismét visszaszerezze. A pillanatot tehát lélektanilag alkalmasnak tartotta reformok életbeléptetésére. II. József korának tanulságát is oda módosította, hogy reformjait elő kellett volna készíteni. Utalt arra, hogy még Magyarországon is igazságot szolgáltatnak neki és sajnálják, hogy egyes intézkedései meghiúsultak. Úgy ítélte meg, hogyha a nemzet szellemének megfelelőbb formát választott volna, ha nem hívta volna ki a nemzeti szellem ellenállását ós a begyökerezett balvéleményeket, újításai nagy részét sikerült volna megvalósítania. Erre alapította véleményét, hogy Magyarországon és az örökös tartományokban milyen módon kell a