Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Alkotmányreform és pénzügyi válság

Eredményt azonban osak attól várt, hia a mélyreható és szélesen átfogó eszközöket általános közreműködés, komoly akarat és az intézkedések hathatós támogatása biztosítja az állampolgárok minden rétege részéről. Igaz hazafiságot ós közösségi érzést kívánt meg mindenkitől, aki a közjóra irányuló gondolatokkal foglalkozik, s ezen az alapon érezte magát hivatottnak, hogy mint egy ország ügyeinek legfőbb vezetője (Landes-Chef), aki az illető ország bajainak orvoslására leginkább képes, javaslatot tegyen. Különösen kiemelte azt, hogy ő éppen Magyarország élén áll, amely az osztrák államnak erőkben leggazdagabb része, hogy ezek az erők eddig nem voltak kellőképen kihasználhatók, és amely, minthogy kiváltságai és alkotmánya alapján a leg­fontosabb kérdések tárgyalásában a rendek részvételét bizto­sítja, a legnagyobb kötelességeket viseli, hogy az igazgatást támogassa és egyben az eszközök megválogatásában a legnagyobb óvatosságra van kötelezve. Hangsúlyozta, hogy sohasem érezte hatalmasabban azt a vágyát, hogy az egésznek javát szolgál­hassa, mint a regenerálás szükségének ebben a pillanatában, és hogy meg van győződve, hogy ebben a munkában Magyarország­nak kell a főszerepet átvennie. Végre kérte a császárt, hogy irata átolvasásában ne a kidolgozás értékét nézze, hanem a jóakaró szándékot és azért a megítélésben legyen elnéző. „A magyar királyság — így kezdődött az emlékirat — a legutóbb kötött béke óta nemcsak terjedelmére, lakosságának számára ós termékenységére nézve kétségtelenül a legfontosabb része az osztrák államnak, de még inkább azáltal, hogy minden néven nevezendő forrásai kevesebbet szenvedtek, mint ez állami együttes többi tagjaié, továbbá, mert nemes, fennkölt nép lakja nagy lendülettel a tökéletesedésre, a legtisztább hazaszeretettel és nemzeti szellemmel, amely épp ezért nagy elgondolásokra és jelentékeny javításokra alkalmas". (1. §.) Az utolsó 22 év háborúiban ez az ország osak kevéssé vált hadszíntérré, alkot­mánya fokozottabb inertekben engedte meg az erők kímélését, éghajlata hamar helyrehozta az elszenvedett károkat, de ezzel szemben — különösen az utolsó év háborúja óta — mégis érzéke­nyen sújtja a háború pusztítása ós egy régi nemzeti gyűlölség, a közigazgatás szótzüllése, az államhitel ingadozása ós a nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom