Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Alkotmányreform és pénzügyi válság

ALKOTMÁNYREFORM ÉS PÉNZÜGYI VÁLSÁG. A bécsi béke lealázó feltételei után nagyot változott Ausztria külpolitikája. Stadion lemondásával végkép Metternich vette át a külügyek vezetését, aki Tatán a császár mellett már úgyis Ferenc tanácsadója volt és egészen megnyerte a császár tetszését. A változás tehát az 8 nevéhez fűződik. Szakítás volt az az ő saját politikájával is. Hiszen az 1809. évi támadó hadjáratnak ő volt egyik legerősebb előmozdítója. A kiábrándulás azonban nagyot fordított nézetein. Be kellett látnia, hogy Napóleon uralmának belső megingásáról táplált reményei teljesen hiúak voltak. Ha voltak is élesebben látó emberek, akik látták, hogy az erőszaknak állandó fönntartása lehetetlen, ha ennek következtében éppen Napóleon saját családjának tagjai ós leghasználhatóbb diplomatái vártak is valami fordulatot, ez még korántsem volt a császár hatalmának megingása. De éppen annyira csalódott Metternich a külső segítségben is. Politikája tehát most az ellenkező irányba fordult. Ausztria fenntartása ós újraf elem élése érdekében a bécsi béke nehéz föltételeinek pontos betartását tartotta szem előtt, gondosan került mindent, ami Napóleonban gyanút kelthetett volna, sőt minden eszközzel azon fáradozott, hogy a nagy hódító jóindulatát Ausztria részére megnyerje. Politikájának kialakulás ara az ónban nagy hatással volt Oroszország is, különösen azzal, hogy a béketárgyalások idején Sándor cár korábbi ígéreteivel meg nem egyeztethető módon fenyegető csapat összevonásokat hajtott végre Magyarország határán, és keleti politikájával is, amely a Balkán felé lépett föl igényekkel ós a Habsburg monarchia életbevágó érdekeit sértette. Akkor tűnt ki, hogy Oroszország irdatlan tömegével ós erőforrásainak hallatlan bőségével nagyobb veszedelem a monarchiára, mint Napóleon császársága, amely az ő személyéhez fűződött. Azt, hogy a nagy hódítások mennyire személyéihez kapcsolódnak,