Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1809. évi hadjárat
nem sikerült úgy, ahogy Károly főherceg óhajtotta volna, mert Napóleon erőszakossága ismét túljárt a főherceg becsületes őszinteségén, de hogy Napóleon vele szemben álló ellenfélnek adta meg, bizonyítja, hogy maga is milyen kétségek közt hányódhatott, mert ez alkalommal Oulinot és Davoust érkeztek későn. 202 A wagrami csatavesztés hírét János főherceg egy futára hozta meg Komáromba július 8-án. Ez a hír beszámolt arról is, hogy János főherceg, amikor látta, hogy a csata el van döntve, és a sereg visszavonul, maga is mindjárt visszatért Marcheggbe, majd Pozsonyba, s minthogy a főseregtől el volt vágva, ismét Komáromiba törekedett, hogy átkelve a túlpartra, Chasteler és Gyulai seregeivel egyesüljön. 203 Az ő tervei ismét gyors egymásutánban változtak. 8-án visszatért a Morvamezőre, de 9-én megint a Morva mögé ment. Akkor azt írta, hogy mert Napóleon Károly seregét követi, ő vakmerő mozdulattal át fog kelni Pozsonynál a Dunán ós Bécs felé vonul. lOnén ezt a tervét meg is ismételte. 204 A nádor ez alkalommal is máskép gondolkozott. Magyarország védelmére úgy gondolta legjobbnak a fölállást, hogy Öccse a Vág völgyét védje, a Dunántúlon pedig a diverzió végrehajtását Chastelerre és Gyulayra bízzák. Gomez már 8-án megkezdte e terv kidolgozását, a 10-én kapott levélre pedig egészen őszintén megírta öccsének, hogy semmi nagyobb kalandos vállalkozáshoz nem ad segítséget és ismét rámutatott a Vág vonalának jelentőségére. 205 Jobban tetszett neki Chasteler gondolata, hogy Győrt vegyék ostromzár alá. 200 12-én megjött maga János főherceg is, majd Nugent is újra belekapcsolódott a tárgyalásokba. Ismét inszurgens csapatokat óhajtottak volna elvonni. 14-én rá is vették a nádort, hogy eltekintve a Vág védelmére szükségesektől, minden többi lovasságával csatlakozzék János főherceghez Győr ostromára. Minekutána ennek a hadmű202 M. Ritter v. Hoen: Wagram (Wien u. Leipzig, 1909.); E. Mayerhoííer: Österreichs Krieg mit Napóleon 1809.; Gr. Yo-rck v. Wartenburg: Napóleon als Feldherr. II. 73—91. 1.; Criste: Erzh. Carl, III. 201—267. 1. 203 1809. napló, Iratok, III. 560—561. 1. 204 U. ott, Iratok, III. 563—564. és 568. 1. 805 U. ott, Iratok, III. 561—562., 568. és 571. 1. 206 U. ott, Iratok, III. 564—565., 569. és 571.