Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1809. évi hadjárat
talatai után alkotmányos aggályokra hivatkozva sem lehetett volna már megakadályozni. A megoldás szépséghibája az volt, hogy a kiképzett csapattesteket János főherceg parancsnoksága alá kellett adni. A nádornak még sok keservet kellett megélnie az inszurrekcióval a győri csatából kifolyóan. A csata vezetésével kapcsolatban sok szemrehányás ós vád érte János főherceget, főképen, hogy a csanaki dombok megszállását elmulasztotta. Ezt a hibát József nádor is hangsúlyozta. János főherceg természetesen az ódiumot el akarta hárítani magáról és a saját seregéről, s ehhez kitűnő alkalmat szolgáltatott az inszurrekció fölszereletlensége, gyakorlatlansága és ebből folyó kisebb ellenállóképessége. Június 16-i hivatalos jelentésében azt írta róluk: „Erre a csapatra nem sokat lehet számítani. Lovasságuk nem ura lovának, a legszükségesebb mozdulatokra sincs betanítva, a tisztek föl a törzstisztekig éppen olyan tudatlanok; de ezt a csapatot még lehet használni. Azonban a gyalogság valamennyi között a legrosszabb. A közemberek, akik közt sok a nemes, az ekétől jönnek és semmit sem tudnak. A legtöbb nem is tud a fegyverrel bánni. Veszélyes a közelükben állani, mert mindenfelé lövöldöznek ós a mieink közül többen általuk estek el. A tisztek sem érnek semmit. Ezt a csapatot egyáltalán nem lehetett megállítani, a legcsekélyebb tüzelésnél tolong, lármázik és elszalad." 161 Később önéletírásában higgadtabban nyilatkozott: „Ha az inszurrekciós csapatok teljesen gyakorlott, használható alakulat lettek volna, akkor egészen másként alakult volna a dolog, akkor lehetett volna támadólag föllépni." 162 E vádak hatása alatt június 19-én a királytól egy leirat érkezett, amely igen kemény kifejezéseket tartalmazott a fölkelők „kevés bátorságáról és helytállásáról". Hangoztatta, hogy a felkelő seregnek általános kötelességei mellett még nemzeti törvényei is kötelességévé teszik a hűséget és kitartást és szabadságaik, kiváltságaik és törvényeik védelmét. Ha tehát elnézéssel mellőznék a magyar nemességnek a legelső, legszentebb kötelességek és a becsület követelményei ellen elkövetett vétkeit, 101 Hadtört. Közi. 1897. 521—522. 1. 1P2 Lebensbeschreibung 149. és 150. ív. Graz, Landesarchiv. Iratok, IV. 12. sz.
