Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
A bizalmatlanság újabb fölszítása
tanács közt mind gyakoribbá lettek, illetve az elintézések ódiuma a kabinetre, tehát Baldacci személyére háramlott. Magyarországot illetőleg a régi Izdenczy-kor súrlódásai újultak föl. Izdenczy tulajdonképen már 1801 óta csak részben látta el ügykörét és azt Somogyi János vette át. Így Izdenczy lassanként egészen elvesztette a szót, és a könnyebbség a magyar ügyek intézésében éppen azóta következett be, amióta Somogyi vette át a magyar referátumot. Somogyi is konzervatív volt, sőt bizonyos fokig a. reakció híve, de jó alkotmányos érzésű magyar ember, aki ha a felségjogok tekintetében az udvarhoz hajlott is, azért a rendek jogait sem volt hajlandó föladni ós különösen nem Magyarország különállását a monarchián belül. Ámbár a nádor 1805-iki működésében ő is többet kifogásolt, az ország jogait nem engedte és éppen ebben a viharos évben figyelmeztette a királyt egyik votumában: „Felséged nem mint osztrák császár, hanem mint magyar király bírja Magyarországot. Magyarország nincs kapcsolatban más birodalommal, éppoly kevéssé más nemzetekkel, hanem megvan a saját alkotmánya és egyedül királyától, vagyis Felségedtől függ; és végre Magyarország ugyan a Pragmática Sanctio értelmében az egész monarchia állagához tartozik, de azért mégsem kormányozható a többi örökös tartományok módjára." 12 Az a könnyebbség azonban, amely Somogyi hivataloskodásával az alkotmányosságra bekövetkezett, Baldacci kabineti referátumával megint egészen eltűnt. Amióta ő vette át az államtanács irányítását, ismét sűrűn hangzanak el támadások az alkotmányos kormányzat s az országgyűlések ellen. Baldacci értette a módját, hogyan terelhetők a dolgok ebbe az irányba. Alig egy-két hónappal azután, hogy az 1805. évi országgyűlés törvényt hozott a titkos följelentések ellen, olyam följelentésáradat és kémkedés indult meg, amely fölveszi a versenyt a Martinovics-összeesküvés utáni idővel. Ez évben az államtanács Magyarországra vonatkozó iratainak nagyobbik része ezekkel foglalkozik s az akták legjelentékenyebb része a rendőirminiszter, gróf Sumeraw jelentése. De a háttérből őt is Baldacci irányítja, aki nagy élvezettel terjeszti a császár elé Magyarországról 12 1806. szept. 6. Közölve: Wertheimer id. mű, II. 75, 1,
