Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1807. évi országgyűlés
Ezt az élén álló helyzetet, amelyben a nádor olyan erélyesen állott ki a király óhajtásai mellett, Baldacci szerette volna fölhasználni valamilyen döntő lépésre. Dicsérte a nádor erélyót, amelyet beszédével mutatott, de a nádor aggodalmait a kompletáció ügyében úgy iparkodott ellene fordítani, hogy balfogásaival olyan irányba terelte ezt az ügyet, amelytől semmi jó sem várható. 118 Két nappal később ugyancsak Leurs egy jelentése kapcsán — amelyben ez azt állította, hogy a főrendek a nádortól a taktika megváltoztatását követelték, hogy Ürményi országbíró is feszült viszonyban volna vele, a főbaj azonban, hogy Vay játssza mellette mindenben a miniszterelnök (PremierMinister) szerepét 110 —• éppen ezt a pontot élezte ki, hogy az esetleges javulás Vay befolyása alatt aligha remélhető. 120 Július 9-ón már kijelentette, hogy csak az a remény tartja vissza a nádorhoz intézendő komoly hangú kézirat javaslásától, hogy a főherceg végre mégis erélyes eszközökhöz fog nyúlni. 121 Július 11-én a felső tábla ismét összeülhetett, hogy az alsó táblától érkezett üzenetet tárgyalja. Ott ismét a nádor ragadta meg a szót. Kijelentette, hogy nem hiszi ugyan, hogy a rendek a saját javukat szolgáló megajánlást föltételekhez akarnák kötni, minthogy azonban nem királyi ígéretet vagy fogadást (assecurationem seu sponsionem regiam), hanem a királyi ígéret teljesítését (implementum sponsionis regiae) fogadták el a megajánlás alapjául és minden pontnál hangoztatták is a királyba vetett bizalmukat, minden félreértést annál gondosabban kerülni kell, mert különben előrelátható, hogy őfelsége a nem illő beszédet nem fogja jó néven venni és ennek kedvezőtlen következményei lehetnének. Újra figyelmeztetett a kapitulánsok pótlására, mert különben a király nem tudja megtartani szavát a kapitulánsokkal szemben. 12.000 újonc megajánlását tartotta tehát szükségesnek. Rendszeresség kedvéért azt a kérdést szerette volna legelőször dűlőre vinni, hogy a rendek milyen rendszer szerint kívánják a kiegészítést megoldani. Ha a kapitulációt nem akarják, akkor mindenekelőtt az ellene szóló érveket kellett volna 118 Kab. A. 534—1421/1807. 119 Leurs júl. 2. Privatbibl. fasc. 46. 120 Kab. A. 534—1445/1807. 121 Kab. A. 562/1807., Iratok, II. 751. 1.