Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1807. évi országgyűlés
A MAGYAR KERESKEDELEM KÉRDÉSE. 99 A kereskedelmi bizottság pontjaival szemben a nádor mindenekelőtt leszögezte a főszempontokat, melyek e kérdés tárgyalásánál vezetik. Abból indult ki, hogy a monarchiát már fizikai fekvése is akadályozza aktív kereskedelme kifejlesztésében. Ehhez járulnak még a politikai viszonyok, a papírpénz nagy tömege, a kedvezőtlen váltóárfolyam s a külföldről jövő áru drágulása. Mindez lefojtja kereskedelmét és idegen pénzben érzékeny hiányokat okoz. A nemzeti jövedelemnek ebben a pangásában megfelelő kivitellel kell szert tenni idegen pénzre. Magyarország, amelynek ipara és kultúrája még szunnyad, az örökös tartományokkal szemben sokkal alkalmasabb, hogy nyersterményei ellenében pénzt szerezzen az államnak. A magyar kereskedelemnek nyújtott kedvezmények nem is lehetnek károsak a monarchiára, mert azok az ipari termelést is föllendítenók s a különböző áruk árát egyensúlyba hoznák. Ezzel az igények növekednének s az ipari termékekre fönnálló behozatali tilalom következtében a magyar piac felvevőképessége éppen abban a termelési ágban növekednék. Magyarország nyersterményei jobbak a német tartományokénál, de nincs ipara, kereskedelmi szelleme és tőkéje, amiért is az örökös tartományok jelentékeny haszonnal helyezhetik el itt iparcikkeiket. Ez a viszony olyan szorosan összefűzi a monarchia két részét, hogy további korlátozásokra nincs szükség. A kölcsönös testvéri kötelék legszigorúbb méltányosságának szabályaiból következik — minthogy Magyarország a beviteli tilalom következtében egészen az osztrák ipar termé-, nyeire van utalva és ezért nagy összegeket fizet el oda, az örökös tartományok azonban más országokból is beszerezhetik nyersáruikat —, hogy nyersterményei kereskedelmét ne nagyon korlátozzák, hanem adják meg neki a lehetőséget, hogy szabad kivitellel helyreállíthassa az egyensúlyt. 83 Taglalva azután a kereskedelmi bizottság alapelveit, az elsőt teljes egészében elfogadta. A második elvet is elfogadta, megjegyezve, hogy Magyarország sohasem tagadná meg, hogy a nagyobb hasznot az örökös tartományok érdekeinek föláldozza, de annak a hiánynak vagy szükségnek, amelyért ezt az áldozatot meghozza, igazán szorongatónak kell lennie; akkor is ez az
