Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1807. évi országgyűlés
BALDACCI AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELLEN. 97 híján van. Még élesebben fakadt ki az ellen, hogy a rendek a harmincadügyre is ki akarják terjeszteni befolyásukat, ámbár a Finanzhofstelle is elismerte, hogy ezt az ügyet csak 1751 óta vonták el az országgyűléstől. Különösen fölháborodott, hogy Magyarország éppen olyan időpontban panaszkodik kereskedelmének elnyomásáról, amikor húszévi időközben terményeinek értéke megkétszereződött, sőt megháromszorozódott és az ország „hallatlan jólétre" (unerhörter Wohlstand) tett szert, elhallgatva természetesen, hogy a kereskedelmi kívánságokat éppen 16 év óta sürgetik, és hogy az árak megnövekedése és a hallatlan jólét csak a papírpénz elértéktelenedésének következménye. Nagy hátrányok ós veszedelmek nélkül egyetlen pontban sem tartotta megengedhetőnek az engedékenységet. A rendeket a propozíciók tárgyalására akarta rászorítani, és kijelentette, ha ennek eredménye nem volna, az engedékenységben tovább menni nem lehet. 76 Ugyanakkor az országgyűlési napló kinyomatása ellen is támadást intéztek. Baldacci, mikor megtudta Bedekovich jelentéséből, hogy ez a szokás 1790-ben jött divatba, megjegyezte hozzá, hogy ez akkor történt „wo der Ragoczysche Geist wieder aufzuleben begann". 77 Pedig a napló csak a tárgyalás eredményeit, az érveket és ellenérveket foglalta össze, beszédeket nem tartalmazott, sőt a szónokok és javaslattevők neveit sem írhatta ki, csak azt említhette meg, hogy melyik megye követe tett bizonyos nyilatkozatot. A fölirat ós a benne megbolygatott kérdések tehát mind szélesebb körben kavarták föl a hullámokat. A május 28-i leirat után minden megtörtónt, hogy a királyt ridegebb álláspont elfogadására bírják. Azonban épp a hivatalos tényezők: nemcsak magyar, hanem központi kormányhatóságok kollegiális tárgyalás után is kénytelenek voltak elismerni a rendi érvek legalább nagy részének helytálló voltát, Az országgyűlés tárgyalásaival egyidejűleg az udvari kereskedelmi bizottság is foglalkozott a magyar kereskedelem kérdésével. A bizottság jegyzőkönyvét a pénzügyminisztérium véleményezésével a király május 6-án küldte le a nádornak. A nádor 76 Iratok, II. 717—722. 1. 77 Iratok, II. 722. 1. Domanovszky Sándor: József nádor élete II. 7
