Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az ütközőpont

zője, valóságos lenaissance-át élte. Még az osztrák tartomá­nyokban is megmozdultak a rendek és önkormányzatot kértek,'* Legkorábban és leggazdagabban Belgiumban bontakozott ki ennek a mozgalomnak szelleme. Ott a császár rendszerét támadó röpiratirodalom 1787 után addig nem ismert arányokat öltött," Nálunk a nemzeti önállóságot alapjában sértő intéz­kedésekig az évszázadok óta beidegződött passzív ellenállással kísérték lépéseit s a röpiratirodalom csak jóval a társadalmi tüntetések után, a rendszer összeomlásakor burjánzott föl. Addig, országos közvélemény híjján, csak a megyegyűlések tanácskozásaiban tört elő, de kifejezésre csak a kancellária til­takozó fölirataiban jutott. A harc az uralkodó személyes uralma miatt személyes térre terelődött, a vitát vele egészen a kancel­lária vette át. A nehéz föladat különösen két előkelő taná­csosra hárult: Pászthory Sándorra és Ürményi Józsefre. Pászthory volt közülük a keményebb, Ürményi a simább és ügyesebb. Az utóbbi nagy műveltsége, és szerencsés vérmérsék­lete következtében mindig meg tudta őrizni az uralkodóval szemben a köteles tiszteletet és hűséget, és tudott alkalmaz­kodni fölvilágosult szellemének gondolatmenetéhez. Az a mód, ahogyan a kancellária minden törvényes szo­kásba ütköző terv és rendelkezés ellen szavát fölemelte és a kérdést országgyűlés elé tartozónak ítélte, a megyék törekvése, hogy politikai kérdésekben írásos érintkezést vegyenek föl egy­mással, ismét előtérbe hozta Kaunitz herceg régi gondolatát, hogy gondoskodni kellene a magyar közjognak olyatén kézi- és tankönyvéről, amely minden feltűnés és lárma nélkül helyes színben tüntetné föl az ifjúság előtt a magyar közjogot. 1782-ben is tárgyaltak már erről,''^ 1785-ben a császár magá­lioz rendelte Petrovits Jánost, a zágrábi akadémián a magyar közjog tanárát, hogy az ő felügyelete alatt dolgozzon ki ilyen ^ Mitrofanov, I, 305—311. 1. '»^ Mitrofonov, I. 75—77. 1. Pirenne id, mű, V. 496. 1. Marczali: //, József. II, 332.1. „Wie das ins publicum Hungaricura ohne Aufsehen, ohne Lärmen erläutert und der studierenden Jugend, die dermalen in nioht allemal richtigen Grundsätzen geflissentlich erzogen wird, nach und nach zu ihrer Überzeugung beigebracht werden könnte." Staatsarch. Kab. Arch. 2006/1782.

Next

/
Oldalképek
Tartalom