Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A korszellem

ellen lázadó filantróp szollem harcos eszközeire, a rózsakeresztes és szabadkőműves páholyok működésére. E két nagyon eltérő szövetségnek közös célkitűzése a természet rejtett erőinek felfedezése és az embereket egymástól elválasztó különbségek lebontása volt. Az igazságos emberi egyenlőséget akarták munkálni, az emberek békés ós boldog együttélését. Racionalista elgondolással tehát a vallási, a nemzeti és a társadalmi különbségek ellen fordultak ós harcosabb részük hamarosan ateista, kozmopolita és forradalmi világnézetnek hódolt. A megelőző kor iskolájából hiányzott a természet megismertetése; ezt a hiányt kutatással és fölvilágosítással akarták pótolni. De hiányzottak a szervek a. közvélemény kialakítására és a vélemények kölcsönös kicserélésére is. Ennek pótlására azt az intézményt vették tehát mintául, amely a polgári életben a szakszerű tudás fönntartásáról és a szaktársak rendszeres társas érintkezéséről is gondoskodott: a céheket" és fraternitásokat. A kőművesek céhét választották, az építőkét, mert új világ építését tervezték és mert az építés — sikerült, magasabbrendű alkotások felépítése — mélyebb értelmet és tudást követel. A céhi szervezet azután sok jó oldala mellett eredendő hibákat is vitt a „mester" vezetése alatt dolgozó „testvérek" életébe.^' A szabadkőműves szervezet — úgy látszik — Angliában a XVIII. század elején keletkezett.^® Rózsakeresztes ellenlábasa korábbi eredetű, de inkább a természet titkainak megoldásával foglalkozott,^*^ mint szociális és kormányzati javításokkal és erősen misztikus színezetű volt. A kőművesek viszont a felekezeti türelem, a filantróp eszmék és az emberi egyenlőség elvének elterjesztésén és az élet valóságába való átvitelén akartak A saabadikőmüves elképzelésre a páholyok keletkezéséről v. ö. G. Schuster: Die geheimen Gesellschaften, Verbindungen und Orden. (Leipzig, 1906.) I. 398-^20. 1., v. ö. továbbá H. Boos: Geschichte der Freimaurerei, (Aarau, 1894), Findel: Gesch. der Freimaurerei und ihr Einflvßs auf die geistige Kultur in Deutschland am Ende des 18. Jahrh. (Prag, 1909.) ^8 Boos id. mű, 113. 1.; Findel id. mű, 146. 1. Boos id. mű, 74. 1. Az első rózsakeresztes iratok, amelyeket egyesek V. Andreaendc tulajdonítanak: Fama fraternitatis R. C. oder Brtiderschaft des hochlöblichen Ordens des Rosenkrmzes, 1614., Allgemeine Reformation der ganzen Welt, 1614., Confessio fraternitatis R. C. (1615) és Chymische Hochzeit des Christian Rosenkreuz (1616).