Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A nádor teljhatalmú kormányzása

BALDACCI NAGY HATALMA. 449 ben bátyját felkereste, ez őt szeretettel fogadta. Szóba kerültek akkor a nádor működésónek pontjai is: az inszurrekció, de főleg a Pálffy-ügy. A császár a nádor előterjesztéseit kegyesen fogadta.**" Amikor a nádor visszatért Budára, kézhez kapta a Pálffy-ügyben ós ííécs élelmezése kérdésében az írásbeli rezo­lúciókat is. Ezek is jóváhagyóan vették tudomásul a történ­teket.'"' Már a következő napon azonban megdöbbentő tartalmú legfelsőbb kézirat érkezett. Ebben a császár tulajdonképen a nádor november 29-i és 30-i és december 6-i és 7-i leveleire vála­szolt. Mindenekelőtt Merveldt átvonulásával foglalkozott: „Merveldt altábornagynak — írta — Magyarországon kellett átvonulnia kis csapatával, mert parancsa volt, hogy az egyesült sereg szélsőbal szárnyához csatlakozzék, ami neki teljes mói'ték­ben sikerült is, azonkívül még el is űzte az ellenséget, amely különben is Pozsony és Nagyszombat irányában jelentéktelen számban csak néhány őrjáratot küldött ki. Véleményem, hogy az ellenség nem fog és nem is törhet be jelentősebb erővel Magyarországra, a hadsereg akkori állásán alapult és az ered­mény azt teljesen igazolta. Az a kevés is, amit az ellenség Pozsony vidékére küldött, visszavonult és kénytelen volt el­szakadni az egyesült sereg első mozdulatára és kedvezőbb ese­mények után sohse lett volna módjában, hogy a Duna balpart­ján a brünni sereghez csatlakozzék. Indíttatva éreztem tehát magamat, hogy az inszurrekció fölállítását szorgalmazzam, mert nagyon jól tudtam, hogy az milyen gondot okoz az ellenségnek, és mert egyben meg voltam győződve, hogy a portyázásokat, sőt az inváziót is könnyen vissza lehetett volna verni. Ezenfelül igaz az, hogy sok megye nagyon elégületlen volt, amiért nem kelhetett föl; ón ezt a buzgalmat teljes mértékben el is ismerem és tartok tőle, hogy ennek a törekvésnek a korlátozása nem volt a legjobb hatással ezekre a derekakra, és hogy e mellett az irán­tam és Ön iránt táplált jóhangulat és érdekeink jelentékenyen szenvedhettek." Elismerte, hogy a nádorra kellemetlenül hatha­tott, hogy újságlapokból kellett az eseményről értesülnie, de ezt 1805. napló, Iratok, II. ;387. 1. 1805. napló, Iratok, II. 390-391. 1. és Iratok, II. 212. 1. Domanovszky Sííndor: Jóxsef nádor élete I. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom