Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A nádor teljhatalmú kormányzása

akarta óvni a megrázkódtatástól. Ha az ellenség Bécset meg­szállja, a Duna-medence és az alpesi tartományok is kezébe kerülnek. Minthogy Kutuszov Csehország felé kereste a csatla­kozást a még útban lévő orosz hadakkal, bizonyosra volt vehető, hogy ez az óhinségből alig kilábolt ország hadszíntérré fog változni. Gralíciát már jórészt kiélték az átvonuló oroszok. A szövetséges seregek ellátása, valamint veszteségeinek pótlása tehát csak Magyarországból történhetett, amelynek később eset­leg Károly főherceg seregének fölvonulását is biztosítani kellett. A tanácskozáson tehát az a nézet alakult ki, hogy kerülni kell mindent, ami a franciákat Magyarország ellen ingerelné, hogy őket a határoktól lehetőleg távoltartsák. Erre szolgált volna a kordon, amely Nyitra megyétől a Dráváig húzódott. Ez nem volt tulajdonképeni katonai alakulatnak szánva s éppen azért föladatává azt tették, hogy az útlevél nélküli betóduló menekülőket visszautasítsa s a szökevényeket a katonai ható­ságnak adja át. Ezért részben megyebeliekből alakították é& a parancsnokoló tábornokok mellett az alispánoknak is alárendel­ték, úgyhogy katonai ós polgári hatóság karöltve járjon el. A parancsnokló tábornokoktól azt kívánták, hogy az ellenállásra képtelen alakulataikkal összeütközést ne kockáztassanak, hanem a megfigyelésre szorítkoz\'a, az előnyomuló ellenséggel szemben óvatosan vonják vissza a kordont. Minden megyében permanens deputáció felállítását határozták el, amelynek feladata volt szük­ség esetén a megyét az ellenséggel szemben képviselni, s az alispánoknak titkos utasításban írták elő, hogy ez esetre hogy viselkedjenek. A parancsnokló tábornokok részére pedig egy, a nádor aláírta iratot is határoztak küldeni, amelyet ez, ha az ellenség magyar területre vonulna, a parancsnokló francia tábor­noknak küldene el. Ebben a nádor a nemzet nevében kijelentené, „hogy a nemzet kész alkotmánya és hazája védelmére felkelni, de reméli, hogy a franciák nem fognak ellenségként magyar földre lépni, amely esetben magyar rézről nem nyugtalanítanák őket, minden ellenséges betörés ellen azonban utolsó csepp vérükig fognak védekezni".^^ Ezzel párhuzamosan, hogy a franciáidat megtorló intézkedésekre ne ingereljék, a dunai kerületek megyéi­1805. napló, Iratok, II. 273—274. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom