Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az 1805. évi háború ós országgyűlés

helyettesíthette." A császár szeptember 21-én meg ie Jelent Landsbergben, 26-án azonban már ismét visszatért innen Bécsbe.^"* Helyettese Estei Ferdinánd főherceg lett, a vezetés azonban tényleg Mack kezében volt, ő pedig, ámbár annyi föltevése bizonyult hiúnak, saját utánpótlásait be nem várva, az ellenséges bajor földön nyomult előre az lUer-folyó felé, még mindig abban bizakodva, hogy ott még a megütközés előtt sikerül egyesülnie Kutuszov orosz seregével, amely pedig m^ csak Sziléziában járt. Akkor is megmaradt állásában Ulm körül, amikor már tudta, hogy Bernadette Würzburgba érkezett és összeköttetéseit veszélyezteti. így azután Napoleon serege a háta mögé került ée Macknak október 17-én egész seregével kapitulálnia kellett. Csak Ferdinánd főhercegnek sikerült idejében visszavonnia saját osapattestét. Napoleon előtt ezek után nyitva állt az út Bécs felé. Kutuszov, aki a bajor határig jutott el, a nagy túlerővel szemben meg sem kísérelhette a komoly ellenállást. A nádor ilyenformán fölötte kedvezőtlen helyzetbe került. Nagy erőfeszítéseket kellett tennie egy olyan ügyért, amely ellenkezett meggyőződésével, amelynek szerencsétlen alakulását szinte bizonyosra vette, és e mellett állandó ellentétben állott azokkal az udvari körökkel, amelyek különösképen ezen meggyőződése miatt gyűlölték ós hitelének aláásására törekedtek. Őt méltóságából ki nem emelhették, erre a választott nádorral szemben nem volt hatalmuk. Viszont az összetűzések az inszurrekció előkészítése kapcsán elkerülhetetlenekké váltak. A nádort méltán fölháborította, hogy amikor az 1802. évi országgyűlésen a háború kitörése esetére megszavazott 12.000 újoncot elégtelennek tartották, ugyanazok a hatóságok a nagy garral megindított háborús uszításban még ezt a 12.000 embert sem tudták átvenni, mert sem kiképző személyzetről, sem fölszerelésről részükre nem gondoskodtak. Az igazgatás csődje sokkal szörnyűbb arányokban rajzolódott eléje, mint ahogy gyakori figyelmeztetéseiben megjósolta. Szemrehányásai, sürgetései, leleplezései a legszükségesebb készletek hiányairól viszont azoknak a kezébe kerültek, akik őt testvéreivel: Károly ós János főherce" Criste id. mű, II. 317. I. v: : \ '8 Carl V. Schönhals id. mű, 43—44. 1. . .