Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az Új császárság

országgyűlés nagyérdemű országbírája —, aki mióta 1804-ben kamarai elnök lett, egószen a felségjogok vódelmónek harcosául csapott föl és abszolutisztikus elveket hangoztatott, — már október 12-ón ismét megszorításokat javasolt, mert az osztrák tartományokban és a magyar felvidéken a termés alig közepe volt. Ha politikai tekintetek akadályozták az általános tilalmat, legalább Trieszt felé kérte a tilalom elrendelését azzal az indokkal, hogy a legtöbb gabona erre megy ki. Az államtanács akkor ellenezte ezt a javaslatot, de Zichy gróf november 6-án újabb fölterjesztésében ismételte meg kérését, amelyben arra hivatkozott, hogy augus'ztus 1-től október 15-ig Budán a búzaárak mérőnként 3 frt 20-ról 4 frt 50-re, Üjbeosén 2 frt-ról 3 frt-ra emelkedtek.*" Még ez újabb beadvány előtt a király a helytartótanácstól is fölvilágosítást kért. Erre válaszolt a nádor 1805. január 20-i fölterjesztésében. Az illetékes hatóságoktól bekért statisztikai adatok alapján kimutatta, hogy 1804 áprilisától októberóig Zimonynál 470.000 mérő búzát és 12.300 mérő kétszerest száHítottak ugyan, de ebből november végéig csak 123.000 mérő jutott el Károlyvárosba, a tengerpartra csak 5600 mérő. A legnagyobb mennyiség Belső-Ausztriába került. A magyar tengerparti kikötőkből 1804 folyamán osak 13.600 mérőt vittek ki, 1803 utolsó két ós 1804 első három hónapjában a Száván mindössze 163.000 mérővel volt kevesebb a szállítás a kiviteli tilalom mellett, mint a következő hét hónap szabad kivitele idején, amit annak bizonyságára hozott fel, hogy a szabad kivitel nem emeli olyan jelentékenyen az exportot ebben az irányban, mint ahogy gondolják. A kivitel főleg a Dunán, Bécs és az örökös tartományok, valamint az ország északi része felé halad. A budai hajóhídnál 1804. augusztus 4-től szeptember 3-ig, egy hónap alatt 1,187.000 merőt szállítottak fölfelé. Az áremelkedést tehát nem a szabad kivitel okozza, hanem az, hogy a rosszabb termés hírére a délvidéken szaladnak össze a gabonakereskedők s az ő tömeges megjelenésük veri föl az árat. Károlyvárosban az árak á szabad kivitel megnyitása után alig valamivel emelkedtek. Fiúméban 6 frt volt a búza mérője ugyanakkor, amikor Bécsben 7—8 frt. A nádor azonban nem elégedett meg Iratok I. 710—711. 1.