Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az Új császárság

gyar kancellária éberségének volt köszönhető, de a következők­ben a kancelláriának lépésről lépésre új fölterjesztésekkel és érvelésekkel kellett megvédelmeznie Magyarország különállásá­nak kifejezését. A közös pecséttervezeteket természetesen a tit­kos kancellária készítette, de a magyar kancellária minden sé­relmes szimbolikával szemben azonnal erélyesen állást foglalt. Az ellen nem lehetett harcolni, hogy az új elrendezésben is az egész beosztás alapja a szent birodalmi kétfejű sas volt, mert ez volt a használat a magyar királyi pecsétek címerelrendezósében addig is. A titkos kancellária azonban az új terv szerint az át­alakított osztrák császári kétfejű sast^"* tette az elrendezés fő­helyére, a szívpajzsba, ahol a magyar királyi pecséteknél eddig mindig a kis magyar címer szerei)elt. Magyarországnak ezután ugyan a főhelyet biztosította; a nagypecsétnél a felső jobboldali negyedet, a kiscímerrel mint szívpajzzsal, a középcímernél ugyancsak a jobboldali felső helyet,^" de különösen sérelmes volt a kis pecsét terve, amely csak a szent birodalmi sast ábrázolta,, szívpajzsban az osztrák sassal ós föliratában is csak a két csá­szári címet tüntette föl. Ezzel a kívánsággal szemben a kancellá­riának sikerült elfogadtatnia saját álláspontját. Először a cím­kérdésben érvényesítette azt, fölvetve az apostoli királyi cím ós az igónycímer alapján Ráma, Bolgároi*szág és Kúnország nevei­nek kérdését, ami külön címliasználatot tett szükségessé Ma­gyarország részére. Azután a korábbi gyakorlatra, III. Károly és Mária Terézia korára, főkép azonban a kérdés II. József korabeli rendezésére hivatkozva, keresztülvitte a külön magyar pecsét használatát ós a magyar álláspontnak megfelelő címer­elrendezést a főhelyen, a szívpajzsban a kis magyar címerrel.^" A titkofr ós a magyar kancelláriának a kulisszák mögött le­folyt harca elárulta, hogy az a közjogi változás, amely a szent­birodalmi szervezetben egy hosszú bomlási folyamat következ­ményeit vonta le, Ausztriában pedig csak a felszínt érintette, A szentbirodalmi sasnak fejeit aureola, az osztrákét királyi korona dí­szítette, amannak jobb karmában kard és jogar volt, az osztrákéban csak kard, végre az osztrák sas mellét a házi címer pólyás mezője díszítette. 2^ Csehország mindkét címernél a baloldali felső helyet kapta. Illés József: A magyar elmer és a királyi cím története 1804-töl kezdve^ (Budapest, 1916.) 6—33. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom