Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az 1802. évi országgyűlés

fiem csatolták Magyarországhoz s így a magyar határ a török terület kivételével mindenütt osztrák tartományokkal érintkezett, ahol végesvégig azok a korlátozások érvényesültek, amelyek lassanként megfojtották a magyar kereskedelmet.'*^ így eltekintve attól a kisszámú komáromi, győri és délvidéki kereskedőtől, akik kijártak a Balkánra, az ország elvesztette hagyományos régi külső kapcsolatait a birodalommal, Sziléziával, Lengyelországgal és Oroszországgal. Távolabbi országokkal való szabad összeköttetését csak az adriai tengerpart egy keskeny szögletéből tarthatta fönn.*** Egyedül itt maradt fenn komoly ós vállalkozó szellemű kereskedő polgárelem, s mindazok, akik ezekben az években kereskedelempolitikai látókörrel bírtak ós gondolataikat írásaikkal a közönség között is terjeszteni törekedtek: Szapáry János gróf, Almásy Pál gróf, Skerlecz Miklós báró, itt szerezték meg tudásuk alapjait, az első kettő a fiumei kormányzói szókben, az utóbbi mint zágrábi főispán.^" Magyarország tehát tulajdonképen az örökös tartományok ércgyűrűjébe került. III. Károly még nem gondolt arra, hogy elszigetelje az országot. Minthogy a rastatti békében Itáliában szerzett kárpótlást, erre felé akarta kiépíteni országai összeköttetéseit. •Fölépíttette Portorét és Fiúménak ugyanolyan szerepet szánt Magyarország felé, mint Triesztnek Ausztriában,®" de ez a törekvés sem érvényesülhetett, mert eleinte közigazgatási balfogások álltak a siker útjába, majd 1776-ban visszavonták Fiume kiváltságait, ami egészen Trieszt javára döntötte el a versengést s a magyar kereskedők nagy részét arra kényszerítette, hogy Pettaúon át Trieszt felé keressen kapcsolatokat.**^ Országgyűléseink már 1655 óta fölismerték a vám jelentőségét, állandóan sürgették is a vámrendezóst, jobban mondva a Magyarország részére sérelmes egyoldalú intézkedések megezüntetéset, de céljukat nem tudták elérni. Mária Terézia 1754ben kiadott vámszabályzata azután érvényesítette a vámrend83 Status actualis, §. 16—17. Berényi, 136—138. I. Status actualis, §. 56. Berényi, 209—210. 1. 8^ V. ö. Duna—Feketetevgeri kereskedelmi hajózásunk múltjáról c. tanulmányomat (A tenger 1918. évi folyamában). »" Status actualis, §. 21. Berényi, 139—141. 1. Status actualis, §. 56. Berényi, 209—210. 1.