Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az 1802. évi országgyűlés

azonban a vevő az irányadó s az uralkodó hatalmi szava csak negatív órtelemben, tilalmakban órvényesül. A külkereskedelemben tehát az egyik kereskedő, illetve nemzet órdekei érvényesülnek a másikkal szemben. A kereskedő is, az állam is spekulál, hogy mit és honnan hozzon be a legkedvezőbb föltételek között. Kettejük között az állam szempontját tartotta fontosabbnak, mert nem az a döntő, hogy a kereskedő az eladásnál a vételárral szemben nyereséghez jut, ha esetleg az állam nyersárúnál elveszti a földolgozás értékét és a feldolgozó polgárok foglalkoztatását. Az uralkodótól azt várta ilyen esetben, hogy szorítsa meg a magánfél spekulációját, hogy rendelje érdekeiket az állam törekvései, a belső termelés növelésének szempontja alá. Az az iskola tehát, amely akkor az ügyek vezetését kezében tartotta, az állami beavatkozást csak negatív intézkedésekben, tilalmi rendszerben látta.*^ Ez érvényesült Mária Terézia ós II. József korában. II. József, az abszolút akarat föltétlen megtestesítője ebben a tekintetben anyja intézkedésein is messze túlment. Sokan azonban már akkor is elég élesen elítélték ezt a politikát. Raab Ferenc Antal lovag, a Handelkommission tagja, aki évekig Triestben élt, tagadta annak az érvnek helyességét, amelyet leginkább hangoztattak a tilalmi rendszer mellett, hogy a külföld alacsonyabb munkabére veszedelmes volna a megfelelő cikk belső termelésére. Különösen élesen foglalt állást a mezőgazdasági termények Iciviteli tilalma ellen és még a bevitelnek engedélyekkel való korlátozását is elítélte.^^ Hägelin alsóausztriai kormánytanácsos azt állította, hogy a tilalmakban Anglia rossz példával járt elől, de megengedhette magának ezt, mert az ebből következő káros visszahatást gyarmatainak gazdag fogyasztópiacaival ellensúlyozhatja.^* Leghatározottabban Zinzendorf Károly gróf, a számvevőszók elnöke kelt ki a tilalmak ellen. Szerinte a kereskedelmi mérleg tana tiszta babona, az erre alapított intézkedések csak kárt és zavart okoznak, mert *^ Jotsephs von Sannenfels: Grundsätze der Polizei, Handlung und Finanzwissenschaft. II. (Wien, 1771.), 192—193. §. 264-267. 1. " 1774 májusában. Beer: Die österreichische Handelspolitik unter Maria Teresia und Joseph 11. (Wien, 1898.) 113. 1. ** Beer id. mü, 115. 1.