Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az alkotmányosság útján

ERKÖLCSI SZIGORA. 283 kos rendőrséget lehetne szervezni. Főkép a városok szemmeltartását tartotta szükségesnek. Minthogy azonban ő maga nem volt tájékozva, hogy ezt kikkel lehetne végeztetni, Pergen gróf rendőrminisztertől várt javaslatot.^^ Pergen egy hét múlva már előterjesztette elgondolását. Nem sok értelmét látta az olyan titkos i-endőrségnek, amely nem áll szoros kapcsolatban a nyilvános biztonsági szervekkel, mert a közbiztonság egész területét át kell tekintenie és teljes titoktartással vezetnie. Azt sem tartotta lehetségesnek, hogy ez a föladat országos kormányszervre bízassék s ezért az egésznek vezetését a nádorra kívánta bízni, aki néhány helytartótanácsosból „commissio securitatis publicae"-c szervezne maga mellé. A kommissziónak minden megyében és városban lennének emberei, akik állandó jelentéseket küldenének."' A nádor azonban állást foglalt egy ilyen állandó bizottság ellen és az országbíró, a tárnokmester ós a jogügyi igazgató részvót^elével Bécsben tanácskozást javasolt,^^ amelyen Saurau gróf kamaraelnök elnökölt. Ez a konferencia, — minthogy formális rendőrség fölállítása a magyar nemzet szellemével ellenkezik és hatástalan lenne, sőt visszatetszést is keltene, — csak magánjellegű titkos rendőrség fölállítását javasolta a nádor vezetése alatt.^® Ennek rövidesen a szabályzata is elkészült, de tulajdonképen csak hírszerző szervezet volt, tíz városi kirendeltséggel, amelyeknek föladatává tették a hangulat megfigyelését.^® A továbbiakban sincs nyoma, hogy a nádor ilyes hírszerzésnek jelentőséget tulajdonított volna ós élt volna vele. Ennél sokkal fontosabbnak tartotta az érzelmi kapcsolatok kimélyítését király és nemzet közt, a hiányzó kölcsönös bizalom helyreállítását. Amikor tehát 1797-ben az inszurrekció föloszlatására került a sor, kérte a királyt, fejezze ki köszönetét a megyéknek buzgalmukért, mert ez igen nagy örömöt fog kelteni az országban, másrészt ugyanakkor azzal az óhajtani szemben, hogy az inszurgensek egy részét meg lehetne nyerni a sorkatonaságnak, figyelmeztette, ne nyúljon olyan eszközökhöz, amelyeket "2 Iratok, I. 203—205. 1. Iratok, I. 211—213. 1. ^ Iratok, I. 213—214. 1. «5 Iratok, I. 215-218. 1. ^ Iratok, I. 280. 1.