Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az alkotmányosság útján

KRITIKÁJÁNAK FÖLÉBREDÉSE. 273 Néhány nappal a jogügyi igazgatónak 1796 első napjaiban történt megintése után a főherceg egy új följelentésről számolt be a királynak, amely a zemplénmegyei főispántól érkezett be Szemere Albert ellen. Szemere a megyei nemesség egy össze­jövetelén a királyi hatalomról és a szubszídium követeléséről olyan kijelentéseket tett, amelyek felségsértés számba mentek. A főherceg azonban óvatosságra figyelmeztette a királyt, mert Szemere a Martinovics-üggyel kapcsolatban jó szolgálatokat tett és a följelentés esetleg bosszú műve lehet; ezért azt tanácsolta, liogy a Zemplénben folyamatban lévő vizsgálat királyi biztosa, Szentiványi Ferenc bízassék meg ennek a kérdésnek kivizsgálá­sával is. Ezért a „bölcs és méltányos tanácsért" Ferenc akkor meg is dicsérte öccsét" s a vizsgálat lezajlása után — egy évvel később — a nádor a jogügyi igazgató fölmentő előterjesztésének súlyosbításával azt javasolta, hogy Szemere kétértelmű és meg­gondolatlan szavaiért a királyi biztos útján mérsékletre intes­sék.^^ Ez volt az első lépés, amelyben a királyi helytartó a vizs­gálati ügyekben önállóan lépett fel, és további fejlődésére kétség­telenül nagy hatással lehetett, hogy ezt a föllépését a további vizsgálat igazolta. Még be sem fejeződött ez az ügy, a király biztató elismerése egymagában elég volt, hogy a rendőri jellegű ügyek, amelyekkel Ferenc császár olyan nagy előszeretettel fog­lalkozott, a helytartó működésében háttérbe szoruljanak. 1796 elején a főherceg levelezése hirtelen elkanyarodik azok­tól a témáktól, amelyeket Németh jogügyi igazgatónak a refor­mok elfojtására vonatkozó javaslata tartalmaz. Már február elején fontos gazdasági kérdésre hívja föl a király figyelmét: a lengyelországi borkereskedelemre, hogy a hegyaljai szőlőter­melés lehanyatlott és a magyar bor Lengyelországban — annak két felosztása után — elvesztette piacát, amiért is az árak visszaesnek s egész megyék lakossága annyit veszít, hogy a kontribúciót nem tudja megfizetni. Ez volt az első kezdeménye­zése magyar közügyben, amely természetesen beleütközött a hagyományos bécsi politikába. Kérése tehát, hogy a király se­gítse fel a magyar bortermelést, visszautasíttatott, Ferenc az " Iratok, 1. 78. 1. ^2 Iratok, I. 171—175. 1. Domanovszky Sándor: József nádor élete I. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom