Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Világpolitika és családalapítás

ismét föléledt régi gyengédsége a nádor iránt"^ — de ez csak múló derű volt. A helyzetet a bécsi udvar tapintatlanságából származó újabb zavaró momentumok még inkább összekuszálták. Bécsből még a nádor indulása előtt azt az utasítást küldték Cobenzl grófnak, hogy a görög ritusú esküvőt előzze meg a római katolikus szertartás. Pedig nagyon jól tudták, hogy éppen Alexandra nagyhercegnőnek a svéd királlyal tervezett házasságát milyen durva módon borította föl az orosz udvar makacssága a felekezeti kérdésben. De Bécsben még ennél is tovább mentek. Azt kívánták, hogy a római szertartás szerint a Habsburg-monarchia egy főpapja adja össze a jegyeseket. Erre a célra a lembergi érseket szemelték ki. Már szeptember 25-én meg is tették az intézkedéseket, hogy az érsek készüljön föl az útra,"^ de azután — úgy látszik — éppúgy késedelmeskedtek utazásával, mint azelőtt a nádoréval. Ámbár Pétervárott eredetileg előbb akarták megtartani Alexandra nagyhercegnő esküvőjét, mint Helena bugáét,^'a nádor jövetele miatt mégis fölcserélték a sorrendet. Heléna nagyhercegnőét október 16-ára tűzték ki, Alexandráét meg október SO-ra.^"" Azonban a lembergi érsek csak nem jött és még csali hír sem érkezett róla. Már-már az a veszedelem fenyegetett, hogy nem fog megérkezni a kellő időre. A cár azt a gondolatot vetette föl, hogy ez esetben a mohilevi érsek helyettesítse őt, amit azonban a nádor és Cobenzl szigorú utasításuk miatt kénytelenek voltak elutasítani. Ezek az ellentétek valósággal ki'itikussá tették a helyzetet. r; r • • Az a bizalmas őszinteség, amellyel a nádor és a cámé egy-más iránt viseltettek, végre arra indította a főherceget, hogy hat nappal az esküvő napja előtt megvallja a cárnénak, hogy utasítása értelmében a katolikus ritus szerint csak az örökös tartományok valamely főpapja adhatja őket össze. Ez a nyilatkozat *^ „... un seul jour á une promenade á cheval TErajMíreur ayant fait venir l'Archiduc á coitó de Lui, reprit l'ancien ton d'araitió et de teudresse, mais bientót apres la bonne humeur dispanit de nou\-eau." Cobenzl okt. 26. jelentésében. Rusel. Rel. 1799. II. ^ Vivenot, IL 187. 1. Cobenzl júl. 31. jelentése. Russl. Rel. 1799. II. Cobenzl szept. 23. jelentése u. ott.