Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A nádorválasztás

210 A NÄDORVÄLASZTÄS, búcióval vannak hátralékban." Ez a harc azonban már hiábavaló volt. A király arra a hivatalos jegyzékre, amelyet a főherceg e tárgyban bizonyára szóbeli megegyezésük alapján még aznap beadott, hozzájárult a tanácsolt konferenciához és Izdenczynek még aznap el kellett készítenie a meghívó tervezetét és a meghívandók névlajstromát is." A főherceg Budára visszatérve, szeptember 12-re hívta össze a konferenciát. Az újoncozás, a szubszídium-megajánlás ettől függetlenül szépen haladt, a helytartó személyes rábeszéléssel iparkodott hatni a mágnásokra és szép eredményekről i& tehetett jelentést.*^ E megbeszélések közben azonban már kezdték pengetni az országgyűlést is. Erről a főherceg szeptember 5-én írt levelében tett először említést a királynak.** Akkor — úgy látszik — még maga sem tulajdonított nagyobb jelentőséget ezeknek a kívánságoknak. A konferencia napjának reggelén írt levelében azonban ez az óhajtás már egészen komolyan lép föL A főherceg már előre is egyenként beszélt a meghívottakkal s ekkor már azt jelentette, hogy a többség országgyűlést kíván. Engedélyt kért tehát arra, hogy ez esetben, ha szavatolnak érte,^ hogy az országgyűlés lefolyása csendes lesz, személyesen mehessen Bécsbe a király tájékoztatására.*'^ A 10 órakor megtartott értekezlet tényleg ebben az értelemben foglalt állást, elhatározva, hogy addig is siettetik a toborzást és a megajánlásokat. Az összegyűltek egyenesen fölkérték a főherceget, hogy menjen személyesen a király elé és győzze meg őt arról, hogy ez a legcélravezetőbb megoldás, amelynek meg is lesz a jó eredménye, Privatbibl, fasc. 39., aug. 26-ilci votum. Olyan rezcluciótervet terjesztett elő, hogy a főherceg a szükséges összegeket magánemberektől szerezze meg, „Ich kann hierauf eine desto zuverträgliohere Eechnung machen, als es allgemein bekannt ist, dass Sie durch Ihr leutseliges Betragen, die Liebe der respectablen hungarischen Nation in voller Mass erworben, zugleich aber auch nur die trostreiche Zusicherung gegeben haben, dass es bei Selber am besten Willen und wärmsten Eifer nicht gebreche, die grosse Gefahr, die diesem Königreich droht, aus allen Kräften und mit heldenmüthiger Entschlossenheit zu veinichten. Eine edelmüthige Handlung von dieser Gattung wird auch Mich gegen die so edel handlende, zur gefühlvollen Dankbarkeit und zu einer angemessenen Erkenntlichkeit gerechtest auffordern," " Iratok, I. 115. 1. " Iratok. 1. 92—96., 111-113. és 117. 1. " Iratok, I. 117. 1. 1» Iratok, l. 119. 1.