Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A nádorválasztás

NÄDOHVÄLASZTÄSI TERVEZGETÉSEK, 207 amelyeket a háború eddig még nem érintett. Magyarországtól a magyar ezredek létszámontartását és pénzben avagy terményben beszolgáltatandó szubszídiumot kért, megígérve az újoncoknak, hogy a háború befejeztével hazaküldi őket, a szubszídium körül tevékenykedőknek pedig kitüntetéseket helyezve kilátásba, A hangulatkeltést szolgálta a , franciákra vonatkozó kitétel, hogy ők nemcsak Istent tagadják meg és minden vallásnak és az egész nemességnek kiirtására törekszenek, amit részben keresztül is vittek, hanem azokon a vidékeken, ahova eljutnak és^ behatolhatnak, a lakosságot embertelenül gyilkolják és kirabolják.^ Akik Bécsben ezt a nemcsak a főhercegnek, hanem tulajdonképen a nemzetnek szóló leiratot fogalmazták, különösen a zárjelbe tett hangulatkeltő résztől azt a hatást várták, hogy a maradi magyar nemesség fel fogja ismerni az őt fenyegető veszedelmet és az alkotmányos formaságok elejtésével meg fogja feszíteni minden erejét a léte ellen támadó baj elhárítására. Ez is bizonysága annak, mennyire nem ismerték az ország gondolkodását. Ki gondolt itt még 1796-ban arra, hogy a franciák diadalmas előnyomulásukban Magyarországig is eljuthatnának? Ha a rémuralom óta a forradalom iránti szimpátiák nagyrészt elsodródtak is s az újságok hivatalos nyomásra a franciaországi fejleményeket elítélő beállításban tárgyalták is, a szélsőségesek, a vérmes gondolkodásúak az 1790-i módszerhez hajlottak vissza s a külső veszedelemtől várták alkotmányos óhajaik megvalósulását. De még a legmorsekelte^bbek, a konzervatívok és a dinasztia hü támaszai is első pillanatban tisztában voltak azzal, hogy itt az alkalom a reakció visszaszorítására és a mellőzött alkotmányos formaságok kiküszöbölésére. Okulva az utolsó évek tanulságain, nem tűztek maguk elé erejüket meghaladó célt, megelégedtek azzal, hogy az országgyűlés összehívassác, hogy ez intézze el törvényesen a segély megajánlását és hogy kikényszerítsék a nádorválasztást, A főherceg május vége óta Bécsben tartózkodott* s a július 30-i leirat után, augusztus 5-én tért vissza Budára." Itt meg' Iratok, I. 89-90. 1. * Iratok, I. 90. 1. ^ Iratok, I. 90—92. 1. . : . . •