Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A helytartó

lenben készített© beadványát. Schediust, Baricsot, Halizkyt és Szallert kivették az elbocsátandók sorából. Izdenczy is patetikus szavakkal ajánlotta az államtanácsnak az ügyet elfogadásra." Ö is a felségjogokat emlegette és így kiáltott föl: „remélhetőleg hamarosan eljön az időpont, amikor a trón előtt el fognak pi­rulni némelyek, akik a rossz ügynek védelmére keltek és gúnyt űztek az erkölcsből". Ezek az előzmények az államtanács tagjait is megdöbbentették:**^ Eger és Zinzendorf legalább nyugdíjazá­sukat szerették volna elérni, Reischach báró azonban, aki az előző alkalommal még velük tartott, Izdenczy mellé állt, s így a király hozzájárult Kreil, Koppi, Tichy, Török gróf és Piller elbocsátásához. 1795-ben ezenkívül még egy fontos ügyben kellett a főher­cegnek állást foglalnia. 1790 óta sokat beszéltek az egyetem el­helyezéséről Pestről. A konzervatív közönség sokat panaszko­dott akkor az ifjúság erkölcsi zülléséről, az okoknak a mélyére azonban nem láttak. Nem vették észre, hogy azok a korszellem­ben keresendők s hogy a hasonló panaszok Németországban is széltében fölmerültek. A bajt a nagyvárosi életben keresték s azt hitték, hogy kisebb helyen, amelynek nincs kereskedelme, a neve­lés érdekeit jobban lehetne megóvni. 1792-ben, amücor azt ter­vezték, hogy az országos kormányszékeket Pestre helyezik át, ez a mozgalom még erősödött, mert szó volt arról, hogy az egye­tem céljaira igénybevett épületeket a kormányszékeknek fogják átadni. A király tehát, a rendek óhajának engedve, m^ígérte, hogy az egyetemet át fogja helyezni, de minthogy megnyeréséért Nagyszombat, Esztergom, Vác, sőt Eger is versengtek, még el kellett dönteni, hogy melyik hely a legmegfelelőbb az elhelye­zésre?®' Az ügy már elalvófélben volt, amikor ezek a városok 1794-ben megmozgatták a megyéket, hogy az áthelyezést sür­gessék. Egymásután jöttek tehát a föliratok, amelyek sötét szí­" Iratok, I. 50—52. 1. Zinzendorf 1795. okt. 15-én ezt írta naplójába: „Archiduc Joseph locumtenens fait un rapport sur les professeurs en Hongrie accuisés sans preuve, qui ne ressemble point aux opinions du feu palatin, il cule (?) les volles devant les préjugés populaires." ^ Pauler Tivadar: A budapesti kir. m. tud. egyetem története. (Buda­pest, 1880.) 194—199., 205-207. és 301—811. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom