Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A helytartó

lenben készített© beadványát. Schediust, Baricsot, Halizkyt és Szallert kivették az elbocsátandók sorából. Izdenczy is patetikus szavakkal ajánlotta az államtanácsnak az ügyet elfogadásra." Ö is a felségjogokat emlegette és így kiáltott föl: „remélhetőleg hamarosan eljön az időpont, amikor a trón előtt el fognak pirulni némelyek, akik a rossz ügynek védelmére keltek és gúnyt űztek az erkölcsből". Ezek az előzmények az államtanács tagjait is megdöbbentették:**^ Eger és Zinzendorf legalább nyugdíjazásukat szerették volna elérni, Reischach báró azonban, aki az előző alkalommal még velük tartott, Izdenczy mellé állt, s így a király hozzájárult Kreil, Koppi, Tichy, Török gróf és Piller elbocsátásához. 1795-ben ezenkívül még egy fontos ügyben kellett a főhercegnek állást foglalnia. 1790 óta sokat beszéltek az egyetem elhelyezéséről Pestről. A konzervatív közönség sokat panaszkodott akkor az ifjúság erkölcsi zülléséről, az okoknak a mélyére azonban nem láttak. Nem vették észre, hogy azok a korszellemben keresendők s hogy a hasonló panaszok Németországban is széltében fölmerültek. A bajt a nagyvárosi életben keresték s azt hitték, hogy kisebb helyen, amelynek nincs kereskedelme, a nevelés érdekeit jobban lehetne megóvni. 1792-ben, amücor azt tervezték, hogy az országos kormányszékeket Pestre helyezik át, ez a mozgalom még erősödött, mert szó volt arról, hogy az egyetem céljaira igénybevett épületeket a kormányszékeknek fogják átadni. A király tehát, a rendek óhajának engedve, m^ígérte, hogy az egyetemet át fogja helyezni, de minthogy megnyeréséért Nagyszombat, Esztergom, Vác, sőt Eger is versengtek, még el kellett dönteni, hogy melyik hely a legmegfelelőbb az elhelyezésre?®' Az ügy már elalvófélben volt, amikor ezek a városok 1794-ben megmozgatták a megyéket, hogy az áthelyezést sürgessék. Egymásután jöttek tehát a föliratok, amelyek sötét szí" Iratok, I. 50—52. 1. Zinzendorf 1795. okt. 15-én ezt írta naplójába: „Archiduc Joseph locumtenens fait un rapport sur les professeurs en Hongrie accuisés sans preuve, qui ne ressemble point aux opinions du feu palatin, il cule (?) les volles devant les préjugés populaires." ^ Pauler Tivadar: A budapesti kir. m. tud. egyetem története. (Budapest, 1880.) 194—199., 205-207. és 301—811. 1.