Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

jesítette nemzeti feladatát. Lipót megtartotta szavát, helyreállította és biztosította az alkotmányt, megígórte, hogy Magyarország nem kormányozható az örökös tartományok mintájára (1791 : 10. t.-c.), s a magyar nyelv ügyében is tett némi engedményeket, de ezen túl nem ment. Ami eredményt az elkövetett végzetes politikai hibák, a hangos heveskedések és az eszmék nagy kavargása ntán a nem zet mégis elért, azt nem a heveskedőknek, hanem a megfontolt államférfiaknak köszönhette, akik nem égették föl maguk mögött könnyelműen a hidakat. Az országgyűlés alatt sokat csúfolódtak gróf Zichy Károly országbírón, a felsőtábla, és különösen Ürményi .Tózi^ef perszonálison, az alsótábla elnökén. Bölcs óvatosságukat, mérséklő közvetítésüket határozatlanságnak, önző opportunitásnak, ravaszkodásnak nevezték, de amit az országgyűlés elért, mégis nekik köszönhette. Amikor Reiehenbach után minden fölborult és a remények elhervadtak és II. Lipót magyar koronázás helyett indulóban volt Frankfurtba a császárkoronázásra, Zichy ós Ürményi voltak megint azok, akik ügyes formulával a nemzet legfőbb kívánságait mégis keresztülvitték. Az akkor i>ontozataiban és hangjában már nagyon lemérsékelt hitlevéltervezetet szeptember 5-én vitte föl egy deputáció az országgyűlés két elnökének vezetésével, de minden tanácskozásuk hiábavaló volt, a diplomatervezetet a bécsi tanácsosok kivétel nélkül visszautasították. Szeptember 21-én közvetlenül a király elutazása előtt, a kancelláriával történt előzetes megbeszélés alapján, Zichy és Ürményi végre elejtette a hitlevélszöveget azzal, hogy a király hozzájárult a benne foglalt alkotmányos biztosítékoknak törvénybe cikkelyezéséhez a koronázás után. Ez Kaunitz és az államtanács beavatása nélkül történt ós megmentette a nemzeti mozgalomnak legalább legfőbb kívánságait, amennyiben a király elismerte a rendek jogait a törvényhozásban, valamint Magyarország függetlenségét az örökös tartományokkal szemben és hozzájárult a nádorválasztáshoz is.**® A további fejlődésre ezeken a törvényes biztosítékokon kívül döntő hatással volt az az őszinte rokonszenv és jóindulat. Mályusz: Sándor lÁpót nádor iratai, 3'2—35. 1. — Iratok, I. 51. 1.