Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

KRÖS NEMZETI ÖNTUDAT. 129 " Ausztriának nem volt ilyen egységes' fejlődése. Az alpesi tartományok viszonyai és hagyományai, de különösen Tirolé más síkon mozogtak, mint Alsó-Ausztriáé, nem is szólva Cseh­országról és a vele kapcsolatos tartományokról. Ezek az orszá­gok csak külsőleg kapcsolódtak egymáshoz. Egyetlen összekötő­jük a közös dinasztia volt, amely ebbe az alakulatba még egy nagy tehertételt is hozott, az egész Európára kiterjedő világ­politikai terveit. A „Gesamtstaatsidee" tisztára dinasztikus elgondolás volt, amelyhez az egyes országoknak semmi közük eem volt.^^ Ezeknek továbbélő sajátos mentalitása mellett a Habsburg-szellem kialakulásában más német országok fiain kívül igen nagy részük volt olaszoknak, spanyoloknak, franciák­nak, németalföldieknek, sőt még íreknek is. A XVI. században eleinte főkép a hadseregben, utóbb a XVII. században az állam­ügyek vitelében is ezek az idegenek játszottak nagy szerepet, akiket a dinasztia szolgálata és az udvar tartott össze. Vala­melyes osztrák színezetet ez az udvar csak azóta nyert, hogy Innsbruck és Prága után Bécs lett állandó székhellyé, ami a dinasztia ós a székváros érdekeit összefogta és a műveltségben ós a gazdasági életben a császárvárost is szóhoz juttatta. Az itt alakult szellem egészen kozmopolita volt, spanyol, francia és olasz hatások alatt állott. Amikor II. Ferdinánd először a fehér­hegyi csata után a cseh arisztokráciát, majd az örökös tarto­mányok ellenreformációjával ezeknek rendiségét is megtörte, a bécsi szellem és a tartományoké még inkább elvált egymástól. I. Lipót ós VI. Károly uralkodásának ugyan sikerült a tarto­mányokat szervezetileg közelebb hozni egymáshoz, de az udvar még Mária Terézia idejében sem nevezhető német jellegűnek. A királynő és egész családja franciául levelezett, a művészet olasz volt ós II. József is legszívesebben olasz költőket olva­sott. Az idegen tartományokból összeverődött udvari méltósá­gok sokat tartottak meg hazájuk szelleméből és mindig új és új idegen hatások térfoglalására nyújtottak alkalmat. Mária Terézia mellett Kaunitz hercegen kívül a legnagyobb szerepet a hollandus Van Swieten, a francia származású porosz Borié és a nikolsburgi zsidó származású Sonnenfels játszották. Ha H. .T. Biedermann: Geschichte der österreichischen Gesamtstaatsidee, 1526—1804. II. köt. 1705-1740. (Innsbruck, 1889.) Oomanovszky Sándor: József nádor élete I. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom