Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

Maradiságával, megcsontosodott Verbőczy-imádatával circulus vitiosusba jutott. Verbőezyre csapva, alkotmányos főtörekvése az adó- és katonamegtagadás lett. Ez 1715 óta eredendő bűnként nehezedett az országra, jó ürügyet adva annak az elméletnek kifejtésére, hogy Magyarországtól közvetve kell megvenni azt, amit közvetlenül megadni nem hajlandó, öntudatlan előmozdítójává lett tehát annak az iránjuak, amely Magyarország érdekeit kiszolgáltatta a német örökös tartományoknak és minden gazdasági kívánságát abból a szempontból bírálta el, hogy a változás nem káros-e ezekre? Ellenállásával a magyai' birtokost is károsította, mert az nem jutott jövedelemhez s az országban mindig pénzszűke volt. A makacs maradiság tehát a haladás, vagyonosodás és művelődés kerékkötője lett. Kétségtelen, hogy amikor József főherceg a helytartói méltóságot elfoglalta, ennek az ellentétnek s a belőle származó következményeknek élét már jelentékenyen letompította a fölvilágosodás. A XVIIL század „világossága" azonban Magyarországon csak lassanként oszlatgatta a maradiság ködét. Az elsők, akik zsenge palántácskákat ültetgettek, azok a protestáns ifjak voltak, akik Németországban tanulva. Hallóból behozták Franke Hermann eszméit és itt is meghonosították a pietizmust. Dolguk nem volt könnyű, mert ők is beleütköztek a luteránus ortodoxiába, de lassanként az evangélikus egyházban mégis fölülkerekedett az ő irányzatuk, az iskolák és az egyházközségek vezetése az ő kezükbe került.^ A pietisták közül legmélyebb hatása Bél Mátyásnak volt, aki pozsonyi iskolájuknak országos hírt szerzett és innen diadalmasan terjesztette el a pietizmus filantróp-elveit. Így Magyarország a fölvilágosodásból először a filantróp oldallal ismerkedett meg. Ezzel ugyan együttjárt bizonyos racionalizmus, de ez mérsékelt szellemű volt, a műveltséget többre tartotta a józan észnél, az emberi butaságot nem rendeletekkel akarta megszüntetni, hanem verejtékes mindennapi munkával nyesegette; nem gyűlölt, hanem a szeretet jelszavával gyakorolt jótékonyságra nevelt. Bél Mátyás a földrajz és a történelem terén szerzett nagy tudományos érdemeket, a mozgalom tehát nem került szembe a hagyományok^ V. ö. Szeat-Iványi Béla: A pietizmus Magyarországon. (Századok, 1935.)