Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

A HELYZETKÉP. 117 életének végén szintén megingott meggyőződósében, egynéhá­nyan sejtették, de a valóságról fogalmuk sem volt. A magyar történetnek kevés olyan viharosan hullámzó kor­szaka volt, mint a József főherceg kományzóságát megelőző évtized. Váratlan és megrendítő belpolitikai fordulatok az egyik végletből a másikba vetették az embereket és a közvélemény­nek végzetes megrázkódtatásait vonták maguk után. A nagy remények után, amelyeket II. József személyéhez fűztek, a nyolcvanas évek közepén bekövetkezett a kiábrándulás ós szóles körökben keltett elkeseredést. De nem kevesebb megrázkódta­tást okozott a császár felvilágosult rendszerének összeomlása is. Az 1790-i országgyűléssel ismét végletbe került az ország. A tiszai ellenzék túlhajtott követelései és súlyos taktikai hibái már rövid egy év alatt az alkotmány higgadt védőinek munká­ját is kérdésessé tették. Csak Zichy Károly gróf országbíró és Ürményi perszonális bölcsesóge, majd Sándor Lipót nádor jó­zansága vezették ki a nemzetet a veszedelemből, amelybe túl­buzgó emberek könnyelmű heveskedése — különösen a porosz udvarral szőtt kapcsolatok — sodorta. Amikor ez a baj is el­hárítottnak látszott, a Martinovics-összeesküvés rontott el mindent. Mindezt azonban még fokozta a külső események nyugtalanító ós izgató hatása, a francia forradalomnak a lel­keket felkorbácsoló nagy eseményei: 1789 augusztusában az. emberi jogok megfogalmazása, 1791 szeptemberében az úi francia alkotmány életbeléptetése, 1792 augusztusában XVL Lajos elfogatása, majd a szeptemberi mészárlások, 1793 január­jában a király kivégzése és utána a rémuralom. Külső és belső­események gyors egymásutánban keltettek reményeket és szí­tottak fel szenvedélyeket, egyben reményeket is rombolva és el­keseredésnek és kétségbeesésnek adva tápot. Az emberek vak­merő ábrándok és lesújtó kishitűség közt hányódtak. Még a csendesnek látszó napi élet aránylag nyugodt felszíne alatt i& sok minden örvénylett: meggondolatlanság, önző érvényesülési vágy és könnyelmű gonoszság, de sokszor a felszín is erősen hullámzott. Hogy a kor ellentétes eszmeáramlatai milyen gyökerekből szívták életerejüket, hogyan hódítottak és hova töi-tek, ma a fennmaradt rengeteg írásos anyag földolgozásával, számtalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom