Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Gyermekévek

lemességei szempontjából fölismerte Buda nagy előnyeit, ha egy-két odavetett megjegyzésben el is árulta, hogy ezek a ter­mé&zeü szépségek a rossz utak miatt nehezen hozzáférhetők. Meglepte őt Magyarországon — ámbár a tulajdonképeni Al­földre nrég el sem jutott — a sok sík és a gyakori míveletlen homokterület. Következő utazását két évvel később tette meg. Színhelye a II. Lipót idején elveszett Belgium volt. Erre az útra az ország különböző belső zavarai után Habsburg-uralom alá való vissza­kerülése adott alkalmat. II. Lipótét néhány hónappal halála után felesége, Mária Lujza császárnő is követte (1792 máj. 15.). A család feje így Ferenc császár lett, akinek — akkor úgy lát­szott — inkább kedvezett a szerencse. A francia girondisták ugyan háborút üzentek neki 1792 április 20-án s ez természe­tesen a Rajnánál indult meg, de Dumouriez neerwindeni vere­sége után (1793. márc. 18.) Koburg herceg és Clairfait császári csapatai és szövets^eseik ismét visezafoglalták ezt az elvesz­tett országot és Ferenc császár, minthogy legidősebb öccse, Ferdinánd a toscanai nagyhercegséget örökölte, a sorban követ­kező Károlyt küldte a németalföldi tartományokba főkapitá­nyul.** ö annál alkalmasabbnak látszott erre a föladatra, mert katonai kiképzést kajmtt. 1794 áprilisában a császár maga ment el Bruxelles-be, hogy a belgák híres alaptörvényére, az 1356-i Joyeuse Entrée-ie, esküt tegyen (ápr. 23.). Ezzel volt kapcso­latos József főherceg belgiumi utazása. Itt a gazdasági élet magas fokán álló, nagy és régi kultúrájú országot volt alkalma megismerni.*^ Fejlődése szempontjából azonban móg nevezete­sebb volt, hogy a császár kíséretében a belga harctérre is ki­került ós a főhadiszállásról, másfél hónapon át, április 14-től május 31-ig módjában volt a hadvezetést és a hadműve­leteket is közvetlen közelből megfigyelni. Erről írt naplójában áttekintést ad az összes belgiumi csapattestek minden mozdu­latáról, úgyszólva napról-napra, följegyzi a haditanácsban tör­ténteket, különösen azt a napokon át folyó kapkodást és a már hozott határozatoknak szinte naponkénti megváltoztatását, ** H. Pirenne: Histcire de B<il^que, VI, 48. 1. ^ Tagebuch de im Jahre 1794. in denen oesterreichischen Niederlanden nntemommenen Reise. Alcsuti fhrc. levéltár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom