Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

ELŐSZÓ. Több mint húsz esztendeje, hogy a Magyar Történelmi Társulat akkori elnökétől, Klebelsberg Kuné gróftól azt a meg bízást kaptam, gyűjtsem össze és rendezzem sajtó alá József főherceg nádor iratait. A „Magyarország Üjabbkori Történetének Forrásai" címen akkor megindított új kiadványsorozat terveivel kapcsolatban merült föl ez a gondolat. Klebelsberg gróf a legfontosabb föladatok közé tartozónak tekintette a kormányzattörténet fölkarolását. A Társulat 1922. évi november 30-án tartott közgyíílósén mondott elnöki megnyitóbeszédében fejtette ki erre vonatkozó elképzeléseit. A régebbi időre, Eszterházy Pál herceg nádorságától kezdve, elegendőnek tartotta a nádorok működésének földolgozását életrajzokban, II. József összbirodalmi kísérletének bukása után, a világnézeti ellentétek kiéleződése idejétől azonban a nádorok állarairatainak, leveleinek és esetleges naplóinak kiadását vette tervbe. így jutott ennek a sorozatnak élére Mályusz Elemér professzor úr kitűnő kiadványa Sándor Lipót főherceg nádor irataiTÓ\, amelyhez a József nádor élete és iratai folytatásként csatlakozik. Már a tervezés pillanatában világos volt, hogy József nádor félszázadot meghaladó kormányzatának földolgozása, amely az egész XIX. századcleji reformkort felöleli, a terjedelmes sorozatok közé fog tartozni és az anyaggyűjtés szempontjából is jelentékeny igényekkel fog föllépni. Az első évek kutató munkája megmutatta, hogy milyen nagy anyaggal kell a kiadónak megküzdenie ós már az Iratok első kötetének közreadásalíor kifejtettem, hogy a nagytérjedelmíí anyag határozott tagozást követel meg. Ennek kereteit az események s a nádornak az egyes korokban elég lényegesen megváltozott szerepe maguktól adják. Az 1812-ben életbeléptetett abszolutizmus, amelytől 1825-ben mégis ismiót visszatértek az alkot-