Iratok a magyar–francia kapcsolatok történetéhez (1963–1968) (Budapest, 2008)
Előszó
ségek és konzulátusok - elsősorban technikai, adminisztrációs vonatkozású - iratai. A kutatás lehetőségeit jelentősen behatárolja azonban, hogy a követek és a nagykövetek személyi fondjai nem kutathatók (egyesek 2027-ig vagy 2040-ig zároltak); így a legfontosabb kérdésre, vagyis arra, hogy milyen kapcsolati háló (ezen nem feltétlenül csak a titkosszolgálati munkát kell érteni!) révén szerezték az információikat, nem kaphattunk választ. Kutatható dokumentumok hiányában tehát egyelőre csak feltételezésekre és logikai következtetésekre szorítkozhatunk. A magyar források mindegyike a Magyar Országos Levéltárból származik, az iratok eredeti minősítését minden esetben feltüntetjük. A magyar és a francia források kiválogatásánál egyaránt a lehető legteljesebb merítésre törekedtünk, és több oldalról is megközelítettük a francia-magyar kapcsolatokra vonatkozó iratokat. Forrásközlésünk legfontosabb darabjait teljes terjedelmükben, míg a szintén fontos, de egész terjedelmükben nem lényeges dokumentumokat részletekben közöljük, amelyet [...]-jellel jelöltünk. A közölt iratokat sorszámmal és címmel láttuk el, amely tartalmazza az esemény idejét is. A dokumentumokon külön feltüntetjük a dokumentum keletkezésének helyét és időpontját, és arra törekedtünk, hogy lehetőleg visszaadjuk az eredeti dokumentum formáját, és az eredeti dokumentumok szerkezetét is megőrizzük. A francia szöveget „magyarosítottuk”, vagyis a lényegi tartalom megőrzése mellett annak könnyen olvashatóvá tételére törekedtünk, de egyben fontosnak tartottuk azt, hogy a francia diplomáciai szövegek jellegzetes - néhol bonyolult - fordulatait megőrizzük. A fordítást a kiadvány írója és szerkesztője készítette. A szöveg olvashatóságát segítő részek [kapcsos zárójelben] vannak. A magyar szöveget, ha abban jellemzőnek nem mondható helyesírási hiba nem található, az eredeti formájában közöljük, mivel törekedtünk arra, hogy a szövegek eredeti stílusa - hiszen ezek is információértékkel bírnak - megmaradjon. Az értelmetlen részek, félreírások [sic!] jelzéssel vannak feltüntetve. A kézzel írott feljegyzéseket, kiegészítéseket, megjegyzéseket a dokumentumok alján a lábjegyzetben jelöltük, illetve a szövegben külön, dőlt betűvel kiemelve jelezzük. Minden fontosabb megjegyzést, javítást, kiegészítő információt a lábjegyzetekben jeleztük. A szövegben aláhúzott részek az eredeti dokumentumban is alá vannak húzva. A dokumentumokban található rövidítések felbontása a kötet végén található jegyzékben olvasható. A dokumentumok végén található legenda az iratok lehető legteljesebb levéltári jelzetét tartalmazza, illetve itt tüntetjük fel az iratok minősítését, darabszámát és az esetleges korábbi közlést is. 22
