Iratok a magyar–francia kapcsolatok történetéhez (1963–1968) (Budapest, 2008)
2. Rész. Dokumentumok
fejtette a francia és a magyar újságírók előtt is,151 152 akik meglehetősen nagy visszhangot adtak neki (ld. január 20-ai 38-as számú jelentést), és még a párt lapja is foglalkozott egy interjúban a „francia koncepcióval” január 31-én,l5: tanúsítja, hogy a magyar gondolatok változnak. Bizonyos részei már egyértelműen világosabbak, miközben a többi kétségtelenül változást mutat. Mindazonáltal mielőtt a magyar külügyminiszter a Keleti Pályaudvarra érkezve kijelentette, hogy „...tanulmányozni kívánja jobban a francia kormánynak a kiszélesített Európára vonatkozó gondolatait stb...”, sem a budapesti Külügyminisztérium tisztviselői, sem a sajtó, sem Péter úr saját maga, aki otthon mindig csak konvencionális témákat vetett fel, nem mutattak egy ilyen különleges érdeklődést az európai Európa gondolataink iránt. Miért van ez a hirtelen jött érdeklődés? Magyarországnak valóban szándéka az, hogy nagyobb aktivitást fejtsen ki Nyugat-Európa felé, és kiszélesíteni szándékozik „autonómiáját” a Szovjetunió irányába? Kétségtelen, hogy gazdasági okok folytán diverzifikálni kívánja nemzetközi kereskedelmi pozícióit, és növelni szeretné abban a kapitalista országok részesedését. Ezen felül, egyrészt a Szovjetunió nehézségei a kommunista mozgalomban és a belpolitikában, és annak következményei a befolyására, másrészt a népi demokráciák belső „nemzeti” fejlődése lehetővé tették, hogy ezek jobban kifejezzék a nemzeti sajátosságaikat. Európa jövőjére és sorsára vonatkozó európai gondolat, amely többé-kevésbé elsősorban Nyugat-Európában terjedt el, már a szocialista országokban is megjelent, bár eltérő tartalommal és tudatossággal. Ezek az országok is azt érzik, hogy Európához tartoznak. Kétségtelen, hogy Magyarországnak szintén megvannak az ambíciói, mióta a magyarkérdés lekerült az ENSZ közgyűlés napirendjéről, és az ország „presztízse” megerősödött, és aktívabb szerepet játszik a világ ügyeiben. Mint ahogy Péter úr kijelentette a Combat január 13-ai számában: „Magyarország egy viszonylag kicsi ország, de a földrajzi elhelyezkedésénél fogva kedvező helyzetben van azért, hogy a békés egymás mellett élés érdekében dolgozzon [...]153 és kihasználni a saját szerény eszközeivel minden lehetőséget azért, hogy a nemzetközi együttműködés útján továbblépjen.” Kétségtelen azonban, hogy a magyar kezdeményezések mögött meghúzódhat az a belpolitikai szándék is, hogy ezzel az összes társadalmi réteg 151 Péter János kijelentéseit - szó szerinti fordításban - egy külön mellékletben csatolták a jelentéshez. 152 A Népszabadságban megjelent interjú franciára fordított szövegét mellékletben csatolták a jelentéshez. 153 Hiányzó szövegrész. 198
