Ember Győző: 1918-1919 Iratok a magyar testnevelés és sport törtnetéhez hatodik kötet (Budapest, 1970)

Iratok: I. rész: 1918. október 31 - 1919. március 20.

lánkivüli testnevelés kérdéseiben nemcsak, hogy mindig komoly mérlegelésben részesültek, hanem legtöbbször el is fogadtattak. Az iskolai testnevelés nem sport, hanem komoly nevelő munka, melyhez szakértelem és elsősorban pedagógiai tanulmány, érzék kell. Az ezzel összefüggő kérdéseket csakúgy mint magát a nevelő munkát csakis az elméleti tantárgyak tanárainak és az iskolaorvosok belevonásával, maguk a tornatanárok végezhetik. Kérjük tehát a miniszter urat, hogy; az Országos Testnevelési Tanácsnak elnökségébe, iskolai szakosztályába, valamint tanácstagjainak sorába, a különböző iskolatípusok tornatanárait, elméleti pedagógusait és az iskolaorvosokat, ez őket megillető arányszámban kinevezni szíveskedjék. Ugyancsak az Országos Közoktatási Tanács összeállítását is szóvá kell tennünk, mert itt a testnevelés az összes iskolatípusok számára, csak egy kartársunkkal van képviselve. Nagyon természetes, hogy a testnevelés érdekei és helyes irányai ilyen elenyészően kis képviselet mellett sohasem tudtak még a legkisebb mértékben sem érvényesülni. Kérjük tehát miniszter urat, hogy az Országos Közoktatási Tanácsba, az iskolai testnevelés érdekeinek képviseletére és annak szakszerű megmunkálására az egyes iskolatípusok tornatanáraiból és iskolaorvosaiból megfelelő arányszámban képviselőket kinevezni szíveskedjék. Egyesületünk, mint az iskolai testnevelők egyedüli országos szerve, a "Tornaügy" cimü egyedüli testnevelési szaklap fenntartója, az Országos Testnevelési Tanács megalakításáig iskolai testnevelési szakkérdésekben, a legtöbb esetben a mindenkori vallás- és közoktatásügyi miniszter által véleményadásra felhivatott és adott véleménye meghallgatásra is talált. Ma az Országos Testnevelési Tanácsnak kifogásolt összeállítása által az iskolai testnevelés kérdései kivonattak hatáskörünkből, és mi mint a testnevelésnek mindenkor lelkiismeretes és fáradhatatlan szakemberi, csakis a nem szakemberek tanácsait követő intézkedések egyszerű végrehajtói lettünk. Ez nemcsak mireánk, hanem az iskolai testnevelésre, mint uralkodó célra is hátrányos. Miért is kérjük miniszter urat, hogy memorandumunk harmadik pontjában felhozott visszás helyze-