Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
sokat s azóta ez a probléma egyik oldalról sem merült fel. Mint ismeretes, az események óta a francia külügyminisztérium, de különösen a budapesti francia követség és a hivatalos magyar szervek viszonya erősen megromlott, s francia részről továbbra is nagyfokú elzárkózást tapasztalhatunk. Minden jel arra mutat, hogy a francia kormány továbbra is támadásban marad s az ENSZ közeli közgyűlésén újabb kirohanást tervez Magyarország ellen. Ezért véleményem szerint magyar-francia kulturális egyezmény megkötése a jelen pillanatban még nem aktuális és ilyen irányú esetleges javaslatunk minden bizonnyal a franciák elutasítására találna. Megjegyzem még, hogy Franciaország és Románia között már a múlt évben is volt egy kulturális munkaterv, amelyet a bukaresti francia követ kezdeményezésére hoztak létre, miután likvidálták az utolsó függőben lévő kérdést: 10 vagy 12 internált francia állampolgár szabadonbocsátását. A munkaterv azonban a román elvtársak számára meglehetősen előnytelen volt, mivel az anyagi kiadások nagyrészét a románok vállalták. Ezév elején Románia és Franciaország között jelentősen megnövekedett a külkereskedelmi forgalom, a franciáknak - a szuezi ügy után - jól jön a román olaj, s ilyen meggondolásokból eredően kerülhetett sor a román-francia kulturális egyezményre is. [-F4 Budapest, 1957. július 25. Tóth[Anna], Szigeti[Károly] MOL-XIX-J-l-k-Franciaország-18/b-003546/1957. 25. dob. Francia-magyar kulturális megállapodás kérdése. 10. A magyar Külügyminisztérium munkautasítása a párizsi magyar követség részére a magyar-francia kulturális kapcsolatok tárgyában Budapest, 1957. augusztus 16. Követség Párizs Francia-magyar kulturális megállapodás kérdése Ügyvivő Elvtárs tájékoztatására az alábbiakat közöljük: 274 Rusznyák István akadémiai elnöknek írt levéltervezetet nem közöljük. 80
