Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)
ték, hogy a magyar kérdésnek már nem tulajdonítanak akkora jelentőséget, mint korábban és általában fejlődőnek ítélték meg a két ország kapcsolatait.246 Az enyhülés mértékét mutatja az is, hogy a Budapesten szolgáló NATO diplomaták már egyöntetűen részt vettek az április 4-ei, a Hősök terén rendezett, ünnepségen,247 ami lényegében a Kádár-rendszer diplomáciai konszolidációjának a sikerét mutatta, és kormány de jure elismerésének az irányába tett biztatásként volt értékelhető.248 Ezzel párhuzamosan érezhetőenjavult a párizsi magyar követség munkájának színvonala. A francia diplomatákkal folytatott beszélgetések során egyre inkább a szakmai munka kérdései kerültek középpontba, és érezhetően javult a kommunikáció a két fél között.249 A fő problémát a magyar fél számára így egyre inkább az jelentette, hogy a politikai kapcsolatok tekintetében az ország az 1956-os forradalom utáni megtorlások emléke, és a fogvatartottak nagy száma miatt továbbra sem volt „szalonképes”, és így nem tudott érdemi partnerként megjelenni. A nyitás és a belső enyhülés őszinteségét az általános amnesztiával kellett bizonyítani.250 Ennek bejelentése 1962 végén az MSZMP Vili. Kongresz- szusán történt meg. A francia diplomaták - és az azon nyugati újságíróként személyesen részt vevő Schreiber Tamás - naprakészen követték az eseményeket.251 A politikai foglyok maradékának (francia becslések szerint az 1956 novembere után bebörtönözöttek 5-15%-a volt még börtönben) kiengedésének bejelentése lényegében megnyitotta az utat azon irányba, hogy a magyar-francia kapcsolatok az 1956-os forradalom előtti szinthez képest is magasabb színvonalon - nagyköveti szinten252 - rendeződhettek, és 1963-tól kezdve a két ország kapcsolatainak történetében egy új szakasz kezdődhetett el.253 246 MOL-M-KS-288-32/1962. 13. ö.c. 247 A franciaországi magyar követség rendezvényeivel kapcsolatban: MOL-XIX- J-1 -j-001097/1/1963. 9. dob. Április 4-ei fogadás. Párizs, 1963. április 10., ill.. Garadnai, 2008. 64. számú dokumentum. 216-217. o. 248 Francfort követ az 1962. októberi belgrádi Brezsnyev látogatás kapcsán már egyenesen arról értekezett, hogy a magyarok a jugoszlávokhoz hasonlóan szeretnék szélesíteni a mozgásterüket a Szovjetunióval szemben. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 168. N° 339/Eu. Séjour de M. Brejnev en Yougoslavie. 1-4. o. 249 Párizsban ekkor már egyre inkább készültek arra, hogy felmérjék a kelet-európai országokba történő francia diplomáciai nyitás lehetőségeit. Ennek az előkészítő munkának a keretében kérték meg a budapesti francia követet, hogy foglalja össze a véleményét. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 125. N°218. Politique á Fégard des satellites européens. Budapest, le 16 juillet 1962. 1-15.0. 250 Ld. 130. számú dokumentumot. 251 AMAE Europe Hongrie Dossier 135. N° 356-369. Télégrammc. 1 -4. o. 252 Ennek lehetősége már 1961 nyarán felmerült. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 123. N° 375. Télégrammc. p. 1. 253 Ld. Garadnai, 2008. p. 513. 65
