Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)

1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)

mellékes kérdéssé tette a szuezi kaland és az algériai háború eseményeit, és a kialakult kedvező nemzetközi helyzettel a francia kormány élni is igyekezett.161 A magyar diplomata ugyanakkor teljesen félreértette a helyzetet, és nem vette észre (vagy csak meg akart felelni Budapest elvárásainak), hogy francia részről az algériai háborúba való bármiféle külső beleszólás, vagy beleavatkozás - mivel azt francia belügynek tekintették - csak az olajat öntötte a tűzre.162 Tovább rontotta a két ország viszonyát - és lényegében felerősítette a forradalom, illetve az algériai háború miatt kialakult feszültséget - Halkó Mária, a budapesti Francia Intézet magyar állampolgárságú titkárnőjének letartóztatása, amely komoly érzelmeket kavart fel a francia oldalon, míg magyar részről érezhetően példát akartak statuálni.163 Az ügygyei kapcsolatos magyar tájékoztatás megtagadása miatt a francia követség a Quai d’Orsay-val egyetértve ismételten vízumháborúba kezdett.164 Az eset a francia sajtóban is élénk visszhangot kapott, és felmerült a diplomáciai kapcsolatok megszakításának a lehetősége is.165 A francia Külügyminisztériumba behívták Sulyok Bélát, a párizsi kereskedelmi kirendeltség vezetőjét és közölték vele, ha a Halkó-ügybenl66nem történik változás, akkor az komoly következményekkel járhat a kereskedelmi forgalom alakulására,167 és a francia követ is a kapcsolatok teljes megmerevedését állapította meg.168 * A párizsi magyar elszigeteltség mértékét mutatja ugyanakkor, hogy magyar részről már azt is sikernek könyvelték el, hogy Kutas Imre 1958 januárjában René Coty elnök újévi fogadásán váratlanul néhány szót válthatott Christian Pineau francia külügyminiszterrel, aki türelemre intette a magyar diplomatát.164 Azonban a magyar részről kedvezőnek ítélt, és alapvetően félreértelmezett jelek ellenére az év folyamán a két ország kapcsolatai nem javultak és a francia diplomácia nem változtatta meg a kádári Magyarországhoz fűződő viszonyát.170 Nagy Imre miniszterelnök kivégzését követő felháborodás ráadásul a Kádár-rendszert nemzetközileg még inkább elszigetelte,171

161 Ld. 25., 27-32. számú dokumentumok.

162 AMAE Europe Hongrie Dossier 121. Note. La Hongrie et l’affaire algérienne. Paris, le 4 octobre 1957. 104-110. o.

163 MOL-XIX-J-l-j-Franciaország-005530/1957. 3. dob., ill. AMAE Europe Hongrie Dossier 106. N° 995/Eu. 150-157. o.

164 Garadnai, 2001. 115-116.0.

165 Ld. pl. 16-19., 26., 33. 46. számú dokumentumok.

166 Fontos kihagsúlyozni, hogy Párizsban Kosáry Domokos letartóztatását - akit nagy jelentőségű vezető értelmiséginek tartottak - az ún. Halkó-üggyel együtt kezelték.

167 MOL-XIX-J-1 -j-Franciaország-001418/1959. 8. dob.

168 AMAE Europe Hongrie Dossier 107. Télégramme N° 168., 188/189, 243, 399 400. o.

164 Ld. 21. számú dokumentumot.

170 AMAE Europe Hongrie Dossier 121. Télégramme N° 562-562. f. 176., ill. Id. a 38. számú dokumentumot.

171 DDF 1958. I. N°423. (Budapest, 1958. június 17.), 798. o.

53