Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
A másik melléklet De Gaulle július 3-án tett nyilatkozatának szövegét tartalmazza. Közöltem a követtel, hogy a jegyzéket, illetve az ezzel kapcsolatos közlését továbbítani fogom feletteseimnek. Kijelentettem, hogy bár hivatalos felhatalmazásom nincs megjegyzést tenni a kérdéssel kapcsolatban, úgy gondolom nem tévedek, ha azt mondom, hogy a magyar nép nagy megelégedéssel és örömmel fogadja azt a hírt, hogy az algériai kérdés megoldódott és a független Algéria létrejött. Megjegyeztem továbbá, hogy mindkét oldalon súlyos emberáldozatokat követelt az a harc, amelynek végső kimenetele tulajdonképpen nem volt kétséges. A követ megköszönte azzal kapcsolatos közlésemet, hogy az átadott jegyzék tartalmáról feletteseimet tájékoztatom, de az általam mondottakra nem reagált. Ezután megjegyezte, reméli a jövőben a magyar sajtóban nem látnak napvilágot olyan kitételek, amely szerint a francia kormány kolonialista politikát folytat, bár számít arra, hogy az elkövetkezendő időben neokolo- nializmusról fognak a magyar sajtóban írni. Fentiekre megjegyeztem, hogy a magyar sajtó a nemzetközi sajtóhoz hasonlóan a helyzet alakulásának megfelelően tájékoztatta a közvéleményt az algériai függetlenségért vívott harc eseményeiről. Ami a jövőt illeti nagyon reálisan elképzelhető, hogy bizonyos francia politikai csoportok igyekezni fognak a független Algéria belügyeibe beavatkozni és ebben a szándékukban igyekeznek támaszkodni francia hivatalos szervekre is. A követ ezzel egyetértett, azonban kihangsúlyozta, hogy ebben az esetben sem helyes arról írni, hogy a francia kormány, illetve De Gaulle cinkosságával történnek ezek az akciók. A követ elsősorban azt kifogásolta, hogy a magyar sajtó egyes cikkei De Gaulle és az ultrák között nem tesznek különbséget, vagy nem tesznek eléggé különbséget. A követ felhívta a figyelmet arra, hogy Algéria feletti szuverenitást pillanatnyilag az Ideiglenes Végrehajtó Szerv gyakorolja. Ezzel nyilvánvalóan azt akarta hangsúlyozni, hogy Algériának egyelőre nincsen törvényesen megválasztott kormánya és ezt a közleményt nekünk figyelembe kell venni. A követ végül megkérdezte, hogy elismerjük-e a független Algériát és szándékunkban van-e ott diplomáciai missziót felállítani. Azt válaszoltam, hogy a tulajdonképpeni elismerés már megtörtént, ami a diplomáciai misz- szió felállítását illeti, elvben arra törekedünk, hogy minél több országgal realizáljuk a diplomáciai kapcsolatokat.389 A beszélgetés kb. 20 percig tartott és barátságos légkörben folyt le. 389 Az MSZMP Politikai Bizottsága már 1962. június 26-án határozatott hozott arról, hogy Algéria függetlenségét, amennyiben a július 1-jei népszavazáson ez az eredmény születik, elismerje. 294
